BOLDOG(TALAN)OK ÉLETMINŐSÉGE
ÉGI/FÖLDI POKLA ÉS PARADICSOMA
SZABAD ÖTLETEK/IDÉZETEK/DOKUMENTUMOK
Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk :
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!
*
Ima a
kegyhelyekről a nemzetért
A Szentírás beszámol arról, hogy ha egy ember, vagy
egy közösség nagy bajban van, akkor teljes erejéből az Úrhoz kell kiáltania.
Így kiáltott Istenhez az ellenségtől szorongatott nép, a babiloni fogságban
sínylődő közösség, és így kiáltott Krisztushoz a vak Bartimeus is (vö. Bír 3,9;
1Kir 8,48-51; Mk 10,47). Isten ezt a mélyből feltörő kiáltást meghallgatja.
Nemzetünk, és az egész nyugati kultúrkör sok
szempontból belső válságot él át. Sokakban eluralkodott az elkeseredés, a
reménytelenség. Sok embernek nincsenek eszményei, amelyekért őszintén tudna
lelkesedni. Sok embert kísért a belső üresség, sivatag érzése (vö. XVI. Benedek
pápa: Ubicumque semper).
A Czestochowa-i pálos szerzetesek a kommunista
diktatúra legkeményebb éveiben elindítottak egy esti imádságot, amelyet
'Apel'-nek (szólítás-nak, sorakozó-nak) neveztek. Az imádság szólt egészen
konkrétan Wyszyński bíborosért, de az egész népért is. Az ima a hitet és az
összetartozást kifejező énekekből, egy szentírási részből és annak
magyarázatából, egy tized rózsafüzérből, és egy záró áldásból állt. Az imádság
egyre terjedt, a rendszerváltozás után pedig a televízió is közvetíteni kezdte.
Sok családi otthonban esténként a TV segítségével bekapcsolódva a Czestochowa-i
Apel imádságba, az egész család együtt szólítja az Istent.
A magyar népnek is elemi szüksége lenne arra, hogy
Istenhez kiáltson. A Mária Rádió ezért Hamvazószerdától (február 22.) minden
este nyolc órától közös imádságot indít anyaországi és határon túli
Mária-kegyhelyekről.
A közös ima jeleként, aki teheti, egy mécsest
tegyen ki az ablakába, kifejezve ezzel, hogy abban az otthonban Krisztus, a
Világ Világossága jelen van.
*
Somogyváry Gyula: Magyar miatyánk
1919-ben
Van-e imádság, forróbb, könyörgőbb,
mint a miénk most? - Kínok imája! -
Nyisd meg Nagyúr a fellegek kárpitját
s irgalmas szívvel, figyelmezz rája.
Nincs annyi fűszál, libanoni lejtőn,
mint ahány könnycsepp bús magyar
szemekbe,
hallgass meg kérünk, jaj, most az egyszer
Miatyánk, ki vagy a mennyekbe'!
Könyörgünk! Nézz ránk, hisz az nem lehet,
hogy síró szóval pusztába kiáltsunk!
Sok volt a vétkünk - nagy büszkeségünk.
felhőkig járt az álmodásunk -
de most bánattól gyötrötten mondjuk:
Szenteltessék meg a Te neved!
Végigvertél a borzalommal
és mégis, most is széthúzunk, látod.
Küldjed szívünkbe a szerelmes békét,
jöjjön el végre a Te országod!...
Ugye nem szórod szét ezt a népet,
bujdosónak a nagy világba,
hiszen Te hoztad Ázsiából
s verted, de védted a pusztulástól
ezer évig! Mondd csak: hiába... ?!
Voltunk a véres védőbástyád
s voltunk villámló ostorod,
tégy velünk, ahogy megérdemeljük,
legyen meg a Te akaratod!
Küldjed szívünkbe a szerelmes békét,
s küldd az erőt a rossz karunkba!
Küldj halk esőt a földjeinkre
S legyen gondod a barmainkra...!
Önts enyhülést a lelkek tüzére,
s tudsz: szeress! Ha kell: fenyíts!
csak legyen béke, boldog megértés,
miképpen menyben, úgy a földön is.
Nézd: éhezünk, rongyokba járunk,
nincsen koldusabb néped minálunk.
Nézzed a gyermek éhező száját,
asszonyainknak bús Kálváriáját,
ha Te nem segítesz: elveszünk!
Ó, add meg hát a napi kenyerünk...!
Nagyúr! Vétekkel, igaz, megrakódtunk,
gőgösek közt, bizony elsők voltunk,
de most a házunk hamva van fejünkön
s a bűnbánat megtépte köntösünket,
Isten! Istenes szerelemmel
bocsásd meg a mi vétkeinket...!
Minket megvertél magyar-Isten
és megverted az őseinket.
De fiainknak minden más nép,
felejtse el apái vétkét
- sok számolatlan számadásunk -
miképpen mi is megbocsátunk
a mi ellenünk vétkezőknek...
Torkunk rekedt a rimánkodástól...
az ős magyar föld: merülő gálya.
Jaj! Tedd a szent kezed föléje,
oltalmazd meg, vigyázz rája
és ne vigy minket a kísértésbe!
A tenyereden, Isten-apánk
hordod az ember-milliókat.
Mi is elférünk békében ottan,
csak vesd ki köztünk az árulókat!
Nem kell minékünk más hódolása
és nem vágyik a magyar sehová sem,
csak engedj élni...tüzekbe nézni...
tilinkószónál... mesét mesézni
és szabadíts meg a gonosztól! - Ámen.
*
19:30, Szombat (május 5.), DUNA Televízió
Göran O. Eriksson:
Párizsi
élet –
avagy
Offenbach Szép Heléna című operettjének próbája
magyar színházi felvétel, 127 perc, 1984
rendező: Valló Péter
koreográfus: Bogár Richárd
szereplő(k):
Szilágyi Tibor
Balázs Péter
Szombathy Gyula
Bács Ferenc
Halász Judit
Földi Teri
Kútvölgyi Erzsébet
Hernádi Judit
Közvetítés a Vígszínházból, felvételről
1871, Párizs, kikiáltották a III. francia
köztársaságot, kialakulóban újból a rend. A Theatre des Champs-Elysées életben
maradt tagjai, Antoine Dimitrieff, az igazgató-rendező hívására, újra
összejönnek, hogy Offenbach Szép Heléna című operettjének bemutatásával újra
megnyissák a színházat. Mindössze két hetük van a próbára. Mivel a kissé átírt
darab és a valós élet közötti párhuzam igen szembetűnő, az mély sebeket tép
fel, indulatokat ébreszt a művészekben, akik a figurák megformálása közben, a
vágyott siker reményében, sokszor kerülnek szembe elveikkel. A darab végül
összeáll. A premier előtti reggelre Antoine, szokásától eltérően egy utolsó
próbára hívja össze a társulatot, ahová ő maga késve érkezik. A színészeket
rossz előérzet gyötri, hogy a rendező a versailles-i uraktól várja az
engedélyt, hogy ebben a formájában megtarthassák az előadást.
*
21:30, Szombat (május 5.), Duna World
Hubay
Miklós: Tüzet viszek
magyar tévéfilm, 79 perc, 1981
forgatókönyvíró: Hubay Miklós
szereplő(k):
Cserhalmi György (Máté)
Borbáth Ottília (Éva)
Pap Vera (Margit)
Reviczky Gábor (Ákos)
Az 1950-es évek fényes szellők korszakának
üstökösként feltűnő, majd halálba menekülő színész-filmcsillag hőse, Soós Imre
sorsa ihlette Hubay Miklós írását.Tévéjátékában a fiatal, első generációs
értelmiség tragédiáját fogalmazza meg.
*
Balázs
Géza: a világban nyelvi harc dúl – AUDIÓ
A világban nyelvi harc dúl, a nyelvek között
kiszorítósdi folyik, a nyelvi jog mindenkinek biztosítaná számára anyanyelvének
szabad használatát, állapította meg Balázs Géza nyelvész.
*
Kerülik a kertek alját,
Szedik a magyar katonák.
Csak hadd szedjék, hadd vigyék,
Csak angyalom el ne vigyék!
Annyi nekem az irigyem,
Mint a fűszál a nagy réten.
Ha lehetne megennének,
Egye meg a fene őket.
Sok az irigy, sokat beszél,
De azt mind elfújja a szél.
Kit alá fúj, kit fölfelé,
Kit a babám háza felé.
***
Ütik a rézdobot,
Állják a verbunkot.
Lovam nyereg alatt,
Magam fegyver alatt.
Kard az oldalamon,
A lovamon nyereg.
Menni kell angyalom
Az Isten áldjon meg!
Fölöttem kard fordul,
Piros vérem csordul.
Sirass édesanyám,
Sirass kedves rózsám!
Megbotlott pejlovam
Szép hazám határán,
Lovam a vásáron,
Magam a rabságon.
Fújdogál a szellő
Magyar hazám felől,
Sokat gondolkodom
Régi babám felől.
*
Bankterror
*
Bomba
hír:
jogerősen
pert vesztett a bank devizaügyben
A mai napon másodfokon is pert nyert Kásler Árpád,
a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke az OTP Jelzálog Bank
Zrt-vel szemben. Az ítélet kimondja: a bank nem számolhatta volna el a
törlesztőrészletek forint összegét deviza eladási árfolyamon akkor, amikor a
hitelt deviza vételi árfolyamon folyósította.
*
„Lúdas
Matyi Szögeden”
*
Te menj
el egy úton, én es e másikon
Te menj el
egy úton, én es e másikon,
Nehol összegyűlűnk, egymásnak ne szóljunk.
Egymásnak ne szóljunk, szeretet tartunk.
Szeretlek édesem, mind e lágy kinyeret,
Sóhajtok éretted háromszázezeret.
Nem es sohajtanék, ha ne szeretnélek,
De én úgy szeretlek, majd meghalok érted.
Nem es sohajtanék, ha nem szeretnélek,
De én úgy szeretlek, majd meghalok érted.
Vaj meghalok érted, vaj enyimmé teszlek,
Vaj piros véremvel fődet festek érted.
S e te piros véred, s ez én piros vérem
Egy árokba folyjon, egy malmot meghajtson.
Pedig az e malom három kőből legyen,
S e legelső köven szeretetet járja.
S e második köven aprópénzt hullassa,
S a harmadik köven virág gyöngyöt járja.
Kimenék ez útra, lenezék ez úton,
Látám édesemet, ő es láta ingem.
Akarám szólítni, magát busítani,
Egy szóval, kettővel: hova mensz édesem?
Ide menek, ide, nagy magas hegyekre,
He, gyi tés, édesem, he, gyi tés, édesem!
Vaj bánod, édesem, z én jó életemet?
Nem bánom, édesem, te jó életedet,
Csak bánom, édesem, keserűségedet.
Sohase hídd, rózsám, hites szeretődnek,
Sohase hídd, rózsám, hites szeretődnek,
Míg ez ótár előtt le nem térbéltetnek.
Ha letérbéltetnek, ha összeszentelnek,
Attól tovafelé mind mondjad mindennek.
Mind mondjad mindennek, hogy összeszentelnek,
Addig édesem, ne mondd senkinek!
*
A nagy
közös árfolyamtrükköt verték el az OTP-n
Fekete Emese
|
Tisztességtelen a bíróság szerint az OTP hitelezési
gyakorlatának egy pontja, így a bank egyik ügyfele valószínűleg kártérítést
kap. A bank alacsonyabb árfolyamon adta, de magasabb árfolyamon hajtotta be a
hitelt. Ezt a módszert az összes hazai bank alkalmazta, amivel havonta több
ezer forintot is veszíthettek a hitelfelvevők. A bírósági ítélet lavinát
indíthat el, ha vérszemet kapnak az adósok, akkor százmilliárdos bukás is
fenyegetheti a bankokat.
*
egy szem búza két szem búza kukoricaszár
jaj de szép a jaj de szép a kis csepűi lány lány
köröskörül szalagos a kötője
rá se néz az akármilyen legényre
***
szép csepűi lányok hogyan jártak
a kis kútba vizet nem találtak
mer a kis kút befagyott
a szeretőm elhagyott
szombat este
ennek a kislánynak nincs babája
biciklis úr jár az udvarába
biciklis úr gyüjjön be
biciklizzen ide be
a szobába
a meleg ágyba
***
ha hazamék azt kérdezi tőlem az anyám
ha hazamék azt kérdezi tőlem az anyám
rossz vótam-e a csintován jaj de igazán
rossz vótam én igen-igen rossz vótam
az öregnek soha szót nem fogadtam
*
"Megismeritek az igazságot,
és az igazság szabaddá tesz titeket!"
(Jn. 8,32)
Ángyán
József levele és elemzése
az állami földbérleti pályázatokról és azok első
eredményeiről.
*
Dinnyés
József
Tiszta
forrás, szép szó
20 éves a Magyar Versmondók Egyesülete - Versgála
*
Olvasói levél
Egy
végsőkig elkeseredett, rokkantnyugdíjas pécsi bányász üzenete
(NIF bevezetővel)
Az alábbi levél a Pécsi Újság.hu-ban jelent meg.
Nem tudom, hogy valódi-e, bár a mellékelt dokumentum szerint igen, de
túlságosan jól megszerkesztettnek és egy indulatos emberhez képest nagyon
udvariasnak tűnik. Akár egy jól kitervelt MSZP-s akció is lehet a kormány
ellen, de tény, hogy valóságos élethelyzetet tár elénk. Ezt tanúsíthatják az
eddig felülvizsgálaton átesett rokkantak. Való igaz – magam is kísértem olyat, aki
pontosan így számolt be a felülvizsgálatról -, hogy az egész nem más, mint egy
koncepciós per eljárása, vagyis az ítélet már előre meg van írva. A
“vizsgálatot” végző “orvosok” (akik igazságosztó bírónak képzelik magukat, s
ezzel szégyent hoznak valamikori esküjükre – hogy gyógyítani fognak – és
diplomájukra) elképesztő arroganciával, megalázó hangnemben és lekezeléssel
bánnak az emberekkel. Ezek az “orvosok” nem másak, mint megvásárolt talpnyalók,
hóhérok, akik teljesítik a megbízóik minden akaratát, a tényektől függetlenül.
Ismerősöm is éppen így számolt be arról a vizsgálatról.
+
*
megyek az úton lefelé
senki se mondja bé
csak az én kis feleségem
gyere be te szerencsétlen
egyedül vagyok egy házba
búbánatnak szobájában
megyek az utcán bánkódva
mintha meg lennék átkozva
édes rózsám járj békével
rólam se feledkezzél el
*
A
globális kapitalizmus igazi arca
2012. április 26. csütörtök
Igen figyelemre méltó tanulmányt jelentetett meg Kenneth
Rogoff ismert amerikai közgazdász, a Harvard Egyetem tanszékvezető professzora,
az IMF volt vezető közgazdásza. Tehát olyan személyről van szó, aki a globális
hatalomgazdaság legmagasabb csúcsait is megjárta, a kapitalizmus iránti
elkötelezettsége aligha vonható kétségbe. A Coronary Capitalism című írásában
azonban olyan átfogó és megrendítő kritikáját adja a globális kapitalizmus
rendszerének, ami azt látszik bizonyítani, hogy a mai rendszer által képviselt
létszerveződési móddal már a legodaadóbb hívei is szembefordulnak.
Rogoff ugyanis megdöbbentő összefüggésekre
irányítja rá a figyelmet. Arra tudniillik, hogy egy olyan cinikus
érdekszövetség irányítja a világ nagy részének egész táplálkozási rendszerét,
amely gigantikus profitját százmilliók tudatos megbetegítésére, sőt végső soron
elpusztítására építi.
Arról van szó, hogy a nagy élelmiszerláncok urai -
együtt-működve a globális médiával, az élelmiszer-vegyészeti
konglomerátu-mokkal és az egészségügyi rendszerek "betegségipari"
hatalmas-ságaival - felfoghatatlan mélységű reprodukciós katasztrófába
hajszolják a nyugati világot, főként az Egyesült Államokat. Természetesen a
korrupt és kollaboráns politikai oligarchia cinikus asszisztenciája mellett.
A trükk valójában pofonegyszerű! A lehető legpusztítóbb,
ám nagy tömegben, olcsón előállítható zsírokat és szénhidrátokat olyan
mesterséges adalékanyagokba "csomagolják", amelyekkel szabályos
függőséget idéznek elő emberek százmillióiban. A mindent elsöprő és mindent
betöltő reklámkampányok "szükséglettermelő" rendszerei tudati
(pontosabban tudat alatti) szőnyegbombázással lerombolnak minden józan
megfontolást, így a tökéletesen védtelenné tett fogyasztó esélytelenné válik.
Különösen veszélyes mindez a fiatalkorúak számára! A nyugati világban ennek következtében
az előállított élelmiszerek legalább húsz százaléka már legyártása pillanatában
is veszélyes hulladéknak minősül, amit ráadásul végtelen cinizmussal el is
árulnak róla, hisz az amerikai angol már régóta "junk food", vagyis
szemét kaja néven említi ezeket a tápláléknak látszó valamiket.
Ahogy Rogoff írja, az Egyesült Államok felnőtt
lakosságának legalább az egyharmada kórosan elhízott, és ami leginkább
vészjósló, hogy a gyerekek esetében az utóbbi harminc év során az elhízottak
aránya megháromszorozódott. Mindez hihetetlen mértékben növeli a szív- és
érrendszeri (koszorúér!) és daganatos betegségek arányát. Többek között ezért
is lehetséges az a képtelenség, hogy miközben az Egyesült Államok egy főre jutó
GDP-je tizenötször akkora, mint Kubáé, egy átlag kubai mégis három évvel él
tovább, mint az átlag amerikai.
Mindez már ma is iszonyú egészségügyi kiadásokat
gerjeszt, de az előttünk álló évtizedek során igazi katasztrófa lehet ebből az
egészből. Ám, mint arra Rogoff felhívja a figyelmet, miközben az érintett
áldozatoknak ez iszonyú testi-lelki szenvedést, hatalmas anyagi kiadást jelent,
az egészségügynek becézett globális betegségipar tekintélyes profitot realizál
belőle. A köz érdekeit megtestesíteni hivatott állam pedig néma marad. Cinkos némaságának
fő oka az, hogy nem mer szembeszállni az élelmiszer-óriások, a hatalmas
reklámügynökségek és a betegségipari lobbi hármasával. Például azért nem, mert
valójában ezek kitartottja lett a politikai elit.
Márpedig, írja Kenneth Rogoff, nincs más esély,
hiszen csak az állam rendelkezik a legitim kényszer alkalmazásának
lehetőségével, és itt bizony a kényszerítő erő, ha kell, az erőszak alkalmazása
elkerülhetetlen lenne. Azért, mert a dollár százmilliárdokban mérhető,
csillagászati profitok vonzereje mindent szétroncsoló erővé vált, így csak a
radikális újraszabályozás lehet az egyetlen lehetőség. Szabályozni azonban csak
az tud, aki nagyobb és erősebb, mint a szabályozandó objektum. Rogoff ugyan
szép új világunk legsötétebb oldalainak egyikére irányítja a figyelmet, de
talán mégis reménykeltő, ha egy ilyen kifogástalan pedigrével rendelkező
személy fordul szembe az egykor általa is támogatott hatalmi struktúrák
pusztító erejével.
Bogár László
Forrás:
*
Páger
Antal életútja, szerepei és a politika
*
Bajza
József
ÉBRESZTŐ.
1845.
Ébredj nagy álmaidból,
Ébredj,
Árpád fia!
Fölkelt a
nap: hazádnak
Föl kell
virúlnia!
Ellenséges hadakkal
Víttál ezer
csatát.
Szívvéreden
ezerszer
Váltád meg a
hazát:
A felviradt kor ismét
Igényli
szívedet:
Vért nem
kér, csak hazáért
Égő
szerelmedet.
Igényli, hogy becsűljed
Honod
külföld felett;
Védd, ápold,
mikkel Isten
Megáldá
földedet.
Amit gyártott magyar kéz,
Nevelt a
hontelek,
Amit magyar
zamattal
Íhlettek a
szelek;
Mi a rónák felett él,
Hegyaknában
terem:
Mind az
nemes fajodnak
Erőt adó
elem.
S függjön rajtad daróc bár,
S szembántó
színzavar,
Becses,
mikor hazáért
Égő szivet
takar.
Oh nemzet, nemzet, eszmélj,
Becsűld meg
tenmagad,
Gyilkold le
szolgavágyad,
Mely
külföldhöz ragad;
Járj egyesűlt erővel,
Tégy egy
szent fogadást;
Hazádnak
istenén kül
Nem fogsz
imádni mást!
Te népek óceánján
Hullámtól
vert sziget,
Kit mint
elsűlyedendőt
Ezer jós
emleget,
Mutasd meg a világnak,
Hogy még
erőd szilárd,
Hogy ezredes
fokodnak
Új ezred év
sem árt.
Mutasd meg, mit vihet ki.
Erős
szívláng alatt,
Az
elszántság hatalma,
És az érc
akarat.
Ébredj nagy álmaidból,
Ébredj,
Árpád fia!
Fölkelt a
nap: hazádnak
Föl kell
virúlnia!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése