BOLDOG(TALAN)OK ÉLETMINŐSÉGE
ÉGI/FÖLDI POKLA ÉS PARADICSOMA
SZABAD ÖTLETEK/IDÉZETEK/DOKUMENTUMOK
be sok eső, be sok sár,
be sok kislány megcsalt már.
ha még ez az egy megcsal,
megátkozom, hogy meghal,
ha te tudnád, amit én,
hogy ki babája vagyok én,
te is sírnál, nem csak én,
keservesebben, mint én.
ha én azt, jaj, tudtam volna,
hogy tavasszal nyílik a rózsa,
nem lennék én senki rabja,
csak az én rózsám galambja.
Latzin-Demjén:
A léggömb – Csík zenekar
*
A mai élsport/cirkusz szellemiség
*
Többé-kevésbé kiirtották őket –
az örmény népirtás eltitkolt túlélői
*
A hálás idegen
Történt pedig, hogy
miközben Jeruzsálem felé tartott,
átment Szamarián és Galileán.
Amikor beért az egyik faluba,
szembejött vele tíz leprás férfi.
Távolabb megálltak, és hangosan kiáltoztak:
,,Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!''
Amikor meglátta őket, azt mondta:
,,Menjetek, mutassátok meg magatokat a papoknak!''
Történt pedig, hogy amíg mentek, megtisztultak.
Az egyikük, amikor látta, hogy meggyógyult,
visszatért, hangosan magasztalta Istent,
és lábai előtt arcra borulva hálát adott neki;
s ez szamariai volt.
Jézus megkérdezte tőle:
,,Nem tízen tisztultak meg?
A többi kilenc hol van?
Nem volt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse
Istent,
csak ez az idegen?''
Aztán így szólt hozzá:
,,Kelj föl és menj; a hited meggyógyított téged.''
Lk 17,11-19
*
Kizökkent az idő, ó kárhozat,
Hogy én születtem helyretolni azt…
*
Ebcsont beforr
Kutyaharapást szőrével
Bizonytalan mint a kutya vacsorája
Hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát
*
A gonosz diadalához
csak annyi kell,
hogy a jók tétlenek maradjanak!
(Edmund Burke)
*
Rossz végletek
Az egyik ember embertelenül közönyös,
Még krízis állapotban sem avatkozik be más életébe,
Nem menti ki a Dunából, hogy rákérdezhessen:
Biztos, hogy öngyilkos akarsz lenni?
A másik meg kéretlenül is mindenbe belepofázik -
„Segítségével” csak magát fényezi, a másiknak meg
csak árt árt
*
Oda és visszaható
Játszom egy gondolattal
Vagy egy gondolat játszik velem
Olvasom a könyvet és ő is olvas engem
*
Az egyistenhitre térő földszerzése
Lement s megfürdött hétszer a Jordánban
az Isten emberének szava szerint,
s ismét olyan lett a teste,
mint egy kis gyermek teste,
és megtisztult.
Erre visszatért az Isten emberéhez egész
kíséretével együtt
s bement s megállt előtte s azt mondta:
,,Immár tudom, hogy
nincs másutt Isten az egész földön, hanem csakis
Izraelben.
Kérlek tehát, fogadj el áldomást szolgádtól.''
Ám ő azt felelte:
,,Az Úr életére mondom, aki előtt szolgálok,
hogy nem fogadok el.''
Nem is engedett semmiképpen sem, pedig unszolta.
Végre Námán azt mondta:
,,Hát ahogy akarod;
de kérlek, engedd meg nekem, szolgádnak,
hogy vehessek e földből annyit, amennyit egy
öszvérpár elbír,
mert nem mutat be többé szolgád
egészen elégő áldozatot vagy békeáldozatot
más isteneknek, hanem csak az Úrnak.
2Kir 5,14-17
*
Mindenki, Valaki, Bárki és Senki
Volt valaha négy ember.
Úgy hívták őket:
Mindenki, Valaki, Bárki és Senki.
Akadt egy fontos elintéznivalójuk.
Mindenki azt hitte, hogy Valaki elintézi.
Bárki elintézhette volna, de Senki nem tette meg.
Valaki ezért méregbe jött,
hiszen ez Mindenki kötelessége lett volna,
viszont Mindenki biztos volt abban,
hogy ezt Valaki elintézi,
s közben Senki nem vette tudomásul,
hogy ezt Bárki megtehette volna...
Mindenki hibáztatott Valakit azért,
amit Bárki megtehetett volna,
de Senki nem tette meg...
*
Az a baj a világgal,
hogy a hülyék mindenben holtbiztosak,
az okosak meg teli vannak kételyekkel.
*
A szegény ember olyan éhes,
hogy miután hazaér, megeszi a kutyáját.
Majd végignéz a maradékon, és megszólal:
-Hej, Bodri, Bodri!
-De örülnél most ezeknek a csontoknak! ...
*
"Kérem, ne dobja a csikket a piszoárba.
Átázik és nagyon nehéz meggyújtani."
*
Önbíráskodás
Senki sem jó bíró a saját ügyében
*
A párbaj
"A párbaj se nem törvényes, se nem
helyeselhető,
de mégis használt és bevett intézvény.
Vannak sérelmek, vannak megtámadások,
mik ellen a törvény ótalmat nem nyújt,
a közhatóságok nem biztosítanak.
Ha egy jellemkérdésben gyöngének állítanak valakit.
Ha egy nem kedvelt viszonynak útját kell állani.
Ha egy titokban terjesztett álhírnek egy csapással
véget kell vetni.
Ha egy politikai vitában valaki prostituálva érzi
magát.
Egyszóval,
mikor a felek
nem vérszomjból, nem dühből keresik a párbajt,
hanem kénytelenek azt előidézni, hogy
szívök erejét, véleményük tartósságát
a halál kapuja előtt is bevallják;
rendesen ilyenkor szoktak a párbajsegédek
pisztolyt adni a vívók kezébe.
Azok hidegvérrel fognak eszmélni,
mindegyik el van határozva magát kitenni a lövésnek,
de ellenfelére nem lőni.
A párbaj végződik nemesen, férfiasan.
Az illem kívánatainak elég van téve,
a sérelmes kérdés eltemettetik,
s azt többé előhozni nem szabad.
De mikor tettleges sérelmek okozák a párbajt,
mikor a felek kártyán, inzultációkon vesznek össze,
mikor összeverekedtek, egymást meggyalázták;
olyankor a tanúk féltik a saját bőreiket,
s inkább olyan fegyvert adnak a felek kezébe,
mellyel azok hirtelen ki ne végezhessék
egymást."
/Jókai Mór: Egy magyar nábob/
*
Kis emberek utolsó mondatai:
- Nehézlovasságunk páncélzata ellenáll a mongolok
nyilainak.
- Nézd Yumi, egy amerikai repülőgép! (1945, aug. 6.
Hirosima)
- Uram! Ne tévessze meg a meztelenségem!
Én a ruhásszekrény mikroklímáját mérem!
- Gyertek fiúk, itt még nincs mocsár!
- Tetszik a barátnőd, haver!
- Gyertek nyugodtan fiúk, ezek a mieink!
- Milyen szelíd ez a kis tigris!
- Ez az indító gomb?
- ...és most ünnepélyesen felavatom az egyes
atomerőművi blokkot.
- De szép fények vannak arra, Csernobil felett...
- Jegyeket, bérleteket ellenőrzésre kérem
felmutatni!
- Szerinted be lehet venni ezt a kanyart 200-al?
- Szállj be te is! Múltkor is 24-en mentünk le
ezzel a lifttel...
- Gyere Apu! Még csak villog a zöld!
- Ugyan drágám, csak képzelődsz. Miért ketyegne egy
levél?
- Taposs bele, látom, hogy nem jön vonat!
- Nézd má’ Józsi, nem úgy néz ki ez a golyó, mint
egy kézigránát?
- Értem, doktor úr. Tehát a pirosat ha szúr, a
zöldet ha nyom.
- Ugyan már, miért izgulnék? Századik ugrásom.
- Mégis, nem halkítaná le azt a magnót?
- Kutyuli-mutyuli, na, gyere ide a bácsihoz!
- Elismerem, régi híd, de megbízható!
- Te?! Ilyen fejjel?
- Megmutatom, a filmben mit csinált Schwarzenegger
az oroszlánnal!
- Nyugi, szívecském, értek hozzá! A zöld a fázis.
- Hehe, úgy látom, csak én maradtam életben...
- Nem a férjed jött haza, szivi?
- Ha mégegyszer elszáll ez a számítógép, kinyírom
magam...
- Ez a fal olyan stabil, hogy bele is rúghatok,
nézze...
- Nem érzek semmiféle benzinszagot. Cigarettát?
- Nyugodtan kapcsold ki, már az egész a fejemben
van.
- Ezen a lemezen biztosan nincs semmi fontos.
- Figyeld! Cápauszony!
- ...vagy ezek a mi koordinátáink?
- Végre közelről láthatok egy igazi tankot...
- Jobbról jó! illetve...
- Én már láttam, a kertész a gyilkos.
- Gyertek, szemetek, ahányan csak vagytok...
- Már mondtam, hogy zártkörű rendezvény.
*
Napóleon
megkérdezte Francois Talleyrand-t,
hogy mit tegyen a magyarokkal.
Talleyrand válasza:
− Felség! Régi szokásuk a magyaroknak,
hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra.
Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, − amit
akarsz!
*
Csudijó
Nem kell más csak egy albérlet,
Egy kis sufni, hol elférek,
Benne pompás ágyikó.
Óh, ez vóna csudijó.
Istenkém még egy kérés vár,
Spájz is kell, egy kis éléstár,
Hurka, sunka pár kiló,
Óh, ez vóna csudijó.
Télen, heverni tudnék
Plöklicsipkés párnámon,
Míg kályhám parázslik jól.
Nem vacog a lábikóm!
Jó Isten fenn a kék égből,
Küldj egy férfit a készletből!
Ki hódító, s nem lódító!
Óh ez vóna csudijó.
Csudijó, csudijó, csudijó, csudijó!
*
„A megfoghatatlan pillanat,
a folyton mozgásban lévő pont,
ahol jövőbe fordul át a múlt:
az a jelen,
egyedül az a tiéd, azt kell megragadnod.”
*
„Kedves fiam!
Isten segítségével elérted célodat,
okleveles tanító lettél.
Most kilépsz az élet iskolájába, a nagy küzdőtérre.
Adja Isten, hogy reményeid teljesülésbe menjenek!
Légy boldog az új életpályádon,
úgy nyugodtan fogom fejemet lehajtani azon sírba,
hol nem fáj semmi,
mert azon tudat táplál,
hogy szerencsés révpartra jutottál.
Atyai tanácsom az új küzdőtered küszöbén a
következő:
hogy Istenről meg ne feledkezzél,
hogy szeresd az Őseink által vérrel áztatott édes
hazánkat,
hogy tiszteld, becsüld és szeresd embertársaidat,
hogy fellebbvalóidat ismerd el,
hogy kötelességedet mindenkinek megelégedésére
végezd el,
hogy járj elől minden jóban
szóval, példával és tettel,
és hogy kerüld a rossz társakat.
Ezek megtartásával az Isten segítsége veled lesz
és állandó boldogságot biztosít részedre.
Adja Isten!
Szívből ölel Szeretettel Atyád:
Galambok, 1914. június hó 24. Buzzásy László”
*
Kezdetben vala a magyar Ige!?
„A magyar nyelv messze magasan áll, magában.
Egészen sajátos módon fejlődött,
és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik
vissza,
amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett.
Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött
nyelv,
amelyben logika van, sőt matézis, erő,
a hangzatok minden hajlékonyságával és
alakíthatóságával.
E nyelv a nemzeti önállóság,
a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb
emléke...
A magyar nyelv eredetisége
még ennél is csodálatosabb tünemény!
Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az
első tételét…”
(Sir John Bowring
1830-ban megjelent „Poetry of Magyar”
című verses kötetének előszavában)
*
Magyarország
animációs nagyhatalom (volt)
*
Halottnak a csók?
Holt lelkekért imádkozni?
Nekik már mindegy, vagy nem?
Ha van purgatórium, akkor nem hiábavaló,
Ha nincs, csak mennyei üdv vagy pokoli kárhozat
van,
akkor éppoly felesleges, mint a holtak
ébresztgetése…
*
Az légy, aki vagy
Ha férfi, akkor légy férfi,
S ne akarj nő lenni, mert annak utolsó lennél
Ha magyarnak születtél, miért lennél úr helyett
szolga,
Aki csak egy betolakodó idegen, és aki a nyelvet is
töri…
*
Hattyúdal
A halál előtt még egyszer a lét csúcsán
*
A rút „kiskacsa”
Akit nemcsak a testvérei ütnek-vágnak,
De az „anyja” sem bírja látni sem – kiutálja…
(És amikor a betévedt idegen kakukktojás?
Aki kilöki, megöli a rivális testvérkéit?
Vagy az a Varga Domokos György féle verzió,
Amikor ő terrorizálja a többieket, a többséget…)
*
Alvászavarok
Horkolás és vészreakció
Elhidegülés, szexuális zavarok
Vérkeringési zavar – infarktus kockázat
Eltompulás - krónikus fáradtság
Lebutított üzemmód – félgőzzel
Gyakori éjszakai vécére járás
Fejfájásra ébredni – leizzadni
Összetörve ébred – fáradtabb mint volt
Vérnyomás-ingadozás – anyagcserezavar
Hiányzó mély alvás stádium
Teljesítményromlás – hangulati labilitás
Ingerültség – szociális izolálódás
Memóriazavar, szétszórtság, logikátlanság
*
Mérték és érzék
Az életed függ a helyes szemmértékedtől,
hogy jól becsülöd-e meg a távolságot, sebességet,
a sorsod dől el, ha nem jó az arányérzéked
és az elkapott zsebtolvajt dühödben agyonvered –
ez nem jogos önvédelem, hanem önbíráskodás…
*
Vicces
Száguldozik egy motoros az országúton,
amikor nekicsapódik a bukósisakjának egy veréb.
A veréb elájul, a motoros megsajnálja és hazaviszi.
Otthon beteszi egy kalitkába,
ad neki egy kis kenyeret, vizet, és elmegy munkába.
Kis idő múltán a veréb magához tér és körbepillant:
- Atya ég! Rács, kenyér, víz... Megöltem a
motorost!:
*
Regressus ad infinitum
Minden igazolásnak véget kell érnie valahol,
nem mehet logikailag-időben a végtelenbe –
úgy a matekban, a tudományban mint az életben.
Tudásunk alapja nem tudás, hanem valami más:
Azt nem tudom, hanem érzem, hogy hideg a sör.
Azt nem tudás, de axióma, hogy a párhuzamosok…
Az életfilozófiában a közös érték ilyen axióma,
az ember isten-törvény előtti egyenlősége nem tény,
ez egy választott eszmény, amire törekszünk…
*
Beleestél a verembe…
De fel se fogod, hogy hol vagy,
Vagy megpróbálod lakályossá tenni,
Vagy megmagyarázod, hogy ez a te sorsod,
Vagy mindenkit be akarsz oda csalogatni
Vagy mindenkit utálsz, aki kint van,
Vagy rosszul kérsz-követelsz segítséget,
Vagy berántod magadhoz, kezébe harapsz…
*
Úr és szolga
Sok az úr, uracska, kiskirály a világon,
S csak egy szolga van, az Úr Jézus Krisztus?
Aki közületek első akar lenni,
Az legyen mindenkinek az utolsó szolgája…
*
Bujkálás és túljelentkezés
Szarnak, bajnak nincs gazdája,
Ellenben a hétfejű sárkány legyőzőjeként
Sokan jelentkeznek, itt nagy a tolongás…
És ha sose derül ki, hogy te voltál?
Nem az a fontos, hogy már nem pusztít?
Legyen másé a dicsőség, ha a haza virul…
*
Ördögverés
Hogyan lehet legyőzni az ördögöket?
Ahogy a Csongor és Tünde bemutatja:
A saját fegyvereikkel – a rút viszály,
a nemtelen versengés szellemével?!
És akkor én leszek a nevető harmadik.
*
Ész és egység
Sok lúd disznót győz,
sok kicsi sokra megy,
összefogásban van az erő
és többet ésszel mint erővel…
Már az összefogáshoz is ész kell,
vagy inkább a bölcsesség szelleme,
ész az egyszerű gépek kitalálásához
és helyénvaló, helyes használatához kell,
ami a gyengét is erősé teszi: kerék, emelő…
*
Abszolút
Feltétlenül és örökre szeretlek,
akkor is ha megcsúnyulsz, ha elszegényedsz,
akkor is ha már Te nem szeretsz, sőt: utálsz!?
Nem kell, nem is lehet kiérdemelni –
Így érdemtelenné se lehet válni rá: ha megcsalsz…
(Ad abszurdum: ha szeretlek is, mi közöd hozzá!)
*
A deáki bölcsesség
Amit erőszakkal vesznek el tőlünk,
Azt a szerencse változása visszaadhatja,
De amiről önként mondunk le és végleg,
Azt talán még kínkeservesen is alig…
(Minden lemondás egy kis halál…)
*
Két hexameter
„Miért legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Miért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis!”
(J.A.)
*
Tragikus-komikus
Egy pótcselekvés-sorozat is lehet heroikus,
Nem inkább komikus, mint tragikus,
Ha a hátad mögött volt az a kincs
Amiért te többször megkerülted az egész földet?
*
Ha csak egy igaz ember talál az Isten a Földön.
Már megkegyelmez az összes többi gazembernek is,
Miért ne lennél pont te az?
*
Az Egységben nincs kicsi vagy nagy.
Az Egységben mindenki egyforma mértékben létezik.
*
Állandó- változó
Felébredek, nem az vagyok, ki voltam?
Elalszom, holnap megint más leszek?
*
Mint a lant és a húrok
Hanem hagyjatok teret magatok között az
egységetekben is,
és hagyjátok, hogy az égi szellők szabadon
táncoljanak közöttetek. ...
Énekeljetek és táncoljatok, és legyetek vidámak,
de hagyjátok magatokra egymást.
Ugyanúgy, ahogyan a lant húrjai is elkülönülnek
egymástól,
mégis ugyanazt a muzsikát zengik.
/Kahlil Gibran /
*
Optimista – pesszimista
Egy félig megtöltött üveget kétféleképpen
láthatjuk:
vagy azt mondjuk rá, hogy félig üres, vagy azt,
hogy félig tele van.
*
Értettség
Az érettség titka, pedig nem más,
minthogy mindig tudatában legyünk
a próbák mögött meghúzódó isteni szándéknak,
és hálával, örömmel fogadjuk a megpróbáltatásokat,
amelyek ránk méretnek.
*
Minden szerelmi kapcsolat olyan,
mint a mester-tanítvány viszony,
ahol mindkét fél egyszerre mester és tanítvány egy
személyben.
*
Az a szerető,
aki a kedvese válaszára vár,
csak a másik által képes szeretni –,
a tüze hasonlatos a lánghoz, amelyet olaj táplál,
de az a szerető, aki képes megállni a maga lábán a
szeretetben
olyan, mint a nap, amely önmagából árasztja a
fényét és a melegét.
*
Amikor Isten első helyre kerül az életedben,
az életed a tökéletesség útjára lépett.
*
Szeretetreméltóság
Semmit sem cselekedtél a múltban,
ami méltatlanná tenne a szeretetre.
Semmit sem kell tenned azért,
hogy szeretetre méltó légy.
E pillanatban nemcsak szeretetre méltó vagy,
hanem maga a szeretet.
A felszínre kell hozzuk félelmeinket és sötét
gondolatainkat,
hogy láthassuk, mennyire alaptalanok.
Csak ekkor tudjuk őket elengedni.
*
A szeretetet teljessége akkor érvényesül,
ha nem csupán a résznek szól, hanem az egésznek.
*
Az életnek nincsenek félmegoldásai,
mert isten szemében minden egész.
*
NAGY KÖLTŐK NAGY TÉVEDÉSEI
Tóth Árpád: Az új Isten
Új isten szól hozzátok emberek!
Nem templomok setét hajóin úszó
Tömjén között ragyog fel tűz-szeme
Barnult szentképek arany keretéből,
Nem oltárok gyertyái közt fehérlik
Alabástrom közönnyel hallgatag,
Hívok csókjától koptatott szobor,
Nem méla, hosszú, vont litániák
Cukros hullámát untan szürcsölő
Egek lakója is!
Nem!
Új isten ez!
Új isten szól hozzátok emberek!
Nem ég szülötte Ő! Nem mennyben él,
Nagy messze tőlünk, titkos ismeretlen,
Ki arca elé vonta az eget,
Mint egy hűvös, nagy, kékselyem palástot,
Nem!
Óh de nem is föld bálványa Ő,
Mint ama Mammon, aki ült hízott
Gőggel rajtunk s szájától milliom
Élősdi csák kígyózott szerteszét
S a szürcsölő, szívó karok befonták
A szüzek testét s feltörték finom
Velőért a költő zengő agyát
S a gyárak vak, mély kéményén benyúlva
Átkúsztak a robotos termek odván
S felitták mind a könnyet és az átkot
S a lomha Rémben mind aranyra vált ez
És új éhséggé, bár a telt belek
Már a nehéz aranytól eldugultak
S a rothadó nagy testre már kiültek
Félelmes és aranyló hullafoltok...
Most új isten szól néktek, emberek!
A véres földnek vére szülte Őt,
A sok kiomlott, sűrű, keserű
Vér összeállt a fájó földeken,
Testté tapadt, alakká tornyosult,
Vérszínű, nagy mezítelen alakká,
Ki országlépő-tágra tárja lábát
S Földet rengésre tépő hangja zeng
piros Keletről a sápadt Nyugatnak:
"Im eljöttem!
Eljött a Vörös Isten!"
És megy s dörgő léptére messze reszket
A sárga Szajna s medréből kicsap,
Jerichós visszhangot ver vén Westminster
S az Ócián zöld üvegén vörösen
Előre rezg ezermérföldes árnya
S átfogja a Fehér Ház vak falát...
Hozsánna néked, új isten, hozsánna!
Ismerj meg minket, tieid vagyunk!
A szíved hajtó élő, drága nedv,
A diadalmas vörös lüktetés
A mi bús bérünktől is gazdagúlt
S világra ömlő harsonád sodrába
Gyötört torkunk reszkető hangverése
Szerények s mégis egyítve simul:
A kicsiny, árva magyar jaj-patak
A messze zengő, nagy moszkvai árba,
Mely most tisztára mossa a világot:
Hozsánna néked, új isten, hozsánnak!
Legyen szavad teremtés új igéje,
Formáld át sáros, bűnös, ócska bolygónk,
Mit elrontott sok régi, úri isten,
Te istenek közt új és proletár
Formáld boldoggá pörölyös kezeddel, -
Emelj minket roppant tenyereidre
És a magad képére gyúrj át minket!
Nyugat • / • 1919 • / • 1919. 7. szám
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése