Boldog-boldogtalanok paradicsoma vagy pokla, avagy a bölcsesség dicsérete, a balgaság kárhoztatása
2012. május 7., hétfő
2012. május 3., csütörtök
Életminőség és boldogság ABC – 29.
BOLDOG(TALAN)OK ÉLETMINŐSÉGE
ÉGI/FÖLDI POKLA ÉS PARADICSOMA
SZABAD ÖTLETEK/IDÉZETEK/DOKUMENTUMOK
Ady Endre
Álmodik a
Nyomor
Duhaj kedvek
Eldorádója,
Száz
tivornyás hely, ne bomolj.
Csitt, most
valahol, tán Ujpesten,
Húszesztendős legénynek vackán
Álmodik a
Nyomor.
Gyár-marta,
szép, sovány, bús alvó,
Melle
horpadt, válla kiáll,
Arcán zúzos,
jeges nedvesség,
Mosolyog.
Szent, nehéz álmában
Urabb, mint
egy király.
Tiszta ágyat
és tiszta asszonyt
Álmodik s
vígan fölkacag,
Kicsit több
bért, egy jó tál ételt,
Foltatlan
ruhát, tisztességet
S emberibb
szavakat.
Kevesebb
vért a köhögésnél
És a
munkánál több erőt
S hogy ne
kellessen megjelenni
Legalább
tíz-húsz esztendőig
Az Úr szine
előtt.
Te, nagyváros,
csupán öt percig
Álljon
ürítetlen a bor
Dús asztalán
dús nábobidnak,
Mert valahol
talán utolsót
Álmodik a
Nyomor.
*
Ángyán:
Orbánnak üzenem
Ő az az ember, aki sokat tud, de kevésről beszél.
Legalábbis egyelőre. A politikával összejátszó maffiát kiált, oligarcházik, a
döntéshozók közelébe férkőzött "tartótisztekről" értekezik. Ángyán
József januárban lemondott államtitkári posztjáról, mely a vidékfejlesztési
minisztériumhoz kötötte, s azóta is várja, hogy beszélhessen a kormányfővel.
Most nagyinterjúnkban üzen Orbánnak. Hosszú cikkre tessék számítani.
Halottas
ének
Megszabadultam már én a testi haláltól,
És megmenekedtem minden nyavalyáimtól.
Bűntől és ördögtől, ez csalárd világtól,
S az örök kárhozattól, az örök kárhozattól.
Lelkemet ajánlom az hatalmas Istennek,
És testemet hagyom ő anyjának a földnek.
S e világot pedig az én félijimnek,
Még ő benne élőknek, még ő benne élőknek.
Zoborvidék
*
A 6 millió keresztény vértanú egyike:
Vezér
Ferenc pálos szerzetes
Napokkal ezelőtt már hírt adott a média arról, hogy
április 30-án, délelőtt 11 órakor a budapesti Sziklatemplomban imádságos
megemlékezést tartanak Vezér Ferenc felravatalozott földi maradványai előtt,
majd koporsóját motoros kísérettel szállítják Pálosszentkútra, ahol végső
nyugalomra helyezik az 1951-ben kivégzett mártír szerzetest. Az alábbiakban - a
mai szertartáson történtek összefoglalása mellett - röviden ismertetem az
1951-es bírósági per Vezér Ferencre vonatkozó részét.
*
Sirató
Jaj Jánosom, kedves drága szülöttem … jaj mit
mogyak virágom, kedves drága csillagom jaj hugyan öleljelek át drága szülöttem
… jaj hogyan hullassam rád a fájdalomi könnyeket … kedves igazszívű kedves
drága gyerököm … jaj vesd rám a szömödet jaj szelíd bárányom … vesd rám a
szömödet jaj édesanya szerető kedves drága igazi gyerekem … jaj Jánosom,
Jánosom, jószívű jóvirágom … jaj de nem mondod jaj édes anyám mér olyan szomorú
… jaj hiába tagadtam virágom előtted … hiába tagadtam virágom előtted … jaj
aszontad meglátod a szemedrül szememrül is … jaj ne tagadja … jaj Jánosom,
Jánosom drága szülöttem … Jánosom, Jánosom igaz szívű jó virágom … jaj mér
hagysz itt csillagom … jaj csak és is veled mehetnék jaj de örömest mönnék …
kedves virágom kedves csillagom kedves drága rózsaszálom kedves gyönge virágom
… kedves elfelejthetetlen drága igaz szívű drága gyerekem … jaj te sohase
szomorítottá meg … jaj kedves szülöttem mér hagytál itt … jaj mikor mennyire
szerettelek … jaj kedves, kedves rózsabimbóm, kedves drága…
Törökkoppány, 1938.
*
Ördöngösök
Füzesen
Pünkösdkor
a csíkszeredai Városi Művelődési Házban
Pünkösd szombatján a csíkszeredaiak és a somlyói
búcsú zarándokjai lélekemelő, egyben szórakoztató kulturális élményben
részesülhetnek. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Ördöngösök Füzesen című
műsorát mutatja be újra itthon május 26-án este 6 órai kezdettel.
Az Ördög ott van ... különböző neveket viselve
majdminden vallásban, a népek öröklődő hitvilágában mint a Gonosz
megtestesítője. Ily módon jelen van a magyarság hitvilágában is, és gyakori
szereplője népmeséinknek, csakhogy velünk valahogy mindig pórul jár. Az eszes
paraszt (vagy éppen parasztasszony) túljár az eszén és nevetség tárgyává teszi.
Az Ördög nem
ritka földrajzi neveinkben sem. Minden tájegységnek van egy Ördög pataka, Ördög
árka, Ördög lápja, vagy valami hasonló, és Mezőségen ott van Ördöngösfüzes.
A Takács
Sándor által kiadott „Lélekjárás” című írásából merít alapjául a Hargita Együttes
műsora. Az eredeti legenda, illetve annak variációi Ördöngösfüzes falu nevének
kialakulására igyekeznek magyarázatot adni. A táncjáték szándéka nem az
etimológiai eredet megfejtése, hanem egy minden korosztálynak szóló mesét kíván
elsődlegesen a tánc nyelvén bemutatni.
Az előadás
során a nézők szórakoztató történetbe ágyazva északmezőségi, kalotaszegi,
gyimesi és szatmári táncokat láthatnak
*
Régi
magyar mulatságok
Most kezdődik a,
Most kezdődik a,
Most kezdődik a tánc.
Így állítja, de rosszul mondja a nóta: nem most, az
ősidőkben kezdődött a tánc, és nem mulatságként járták akkoriban. A primitív
kultúrákban a tánc kultikus rendeltetésű. Mágikus szimbólum-cselekedetek
sorozata alakította sokféle típusát a varázsló tánctól kezdve az avató,
termékenység, harci táncon át a temetési és asztrális táncig. Belőlük fakadt
aztán a fejlődés során a népies és a társasági, illetve a színpadi, művészi
tánc.
A magyarságnál is ez volt a folyamata alakulásának.
Sámánjaink voltak az első táncosok. A Hunor-Magyar monda az ősanyai tánc
emlékét őrzi. A szentgalleni kalandról szóló feljegyzés pedig azt sejteti, hogy
a honfoglalás korában a tánc már nemcsak kultikus jellegű volt. Az Érdy-kódex
adatából meg, mely szerint Szent István halálakor 3 évre az egész ország
területén megtiltották a táncot, arra következtethetünk, hogy abban az időben
általánosan dívott már a népi tánc. Viszont a kultikus jellegű tánc is hosszú
életű maradhatott a városokban is, mert az 1279. évi budai zsinat többek között
meghagyta a plébánosoknak, hogy a polgárokat ne engedjék a templomokban és a
temetőkben táncolni. Arra pedig, hogy egyesek igencsak értettek a tánchoz, utal
az, hogy a táncos jelzőből személynév lett. Az elsőt, Táncos Lászlót 1350-ből
ismerjük.
A tánc szavunk egyébként a középfelnémet Tanz szó
közvetlen átvétele. Magyar származású megfelelője a tombolás szó volt, a tomb
ige származéka, mely továbbél a tobzódik, toporzékol igéinkben.
Ősi eredetű táncaink mellé – ide sorolhatjuk
Kinizsi közismert kenyérmezei diadaltánc-át is – az úri rend által fokozatosan
megismertük és átvettük a külföldi táncokat is. Hogy mikor kezdődött ez a
folyamat, nem tudjuk, de az bizonyos, hogy Mátyás korában már divatoztak.
Feljegyezték, hogy a lakodalmán olasz és német tánccal mulattak a vendégek.
A „táncos király”, II. Lajos halála, illetve a
mohácsi csata után kialakult helyzet azonban nem kedvezett a táncnak. Ahogyan
Batthyány Ferenc írta 1541-ben unokaöccsének, Kristófnak:
„Tudod, hogy Budán vagyon az [török] császár, nem
tombolhatunk mostan annyit, mind azelőtt.”
Pedig sokan vallották az ez időben keletkezett
közmondásunkat: „Kész a táncra, ha halálra beteg is.”
Így hát csak találtak rá alkalmat. Mert hogy a
lakodalom nem maradhatott tánc nélkül, az bizonyos. 1564-ben Országh Magdolna
így számolt be Thurzó Erzsébetnek Zrínyi György lakodalmáról:
„Arról is tudakozik kegyelmed, hogy én ott
kegyelmed egészségéért táncoltam volna? Kettőt táncoltam ott. Az melyik szebb
volt, azt kegyelmed egészségére táncoltam. Az másikat magamért.”
A táncolási kedvet pedig a hadas idő sem tudta
elnyomni. Törvényhatóságaink, elsősorban a városok már a XVI. század derekától
kezdve megtiltották, hogy valaki is éjjel táncoljon. De tilalmazták a táncot
böjtidőben, az istentiszteletek ideje alatt, aztán vasár- és ünnepnapokon is,
néhol pedig teljesen betiltották. Jellemző Debrecen 1610. évi rendelete:
„Mivel az Úristen még az ostort közülünk le nem
vötte, hanem napról napra nevekedik, az táncolást pedig elkezdték sok
rendbéliek, az régi tilalom ellenére, annak okáért, valamíg az Úristen csendes
állapotot nem hoz, senki táncolni ne merjen.”
Törvényhatóságaink aztán kitűnő támogatásra leltek
a protestáns papokban, akiknek puritanizmusa felháborodottan dörgedelmeskedett
a tánc ellen:
„Az ördög tojta, az ördög ültette, az ördög
költötte ki a táncot: az ő találmánya, az ő munkája, hogy a bűnt ezáltal
szaporíthassa. Azért aki táncol, az ördögöt követi, mint lator ifjú agg
eb-atyját” – hirdette Miskolci Szűcs Gáspár, pataki prédikátor 1630-ban. Pedig
a magyar tánc éppen nem volt ördögien csúf. Speer Dániel, német zeneszerző, aki
fiatalkorában járt hazánkban, az 1683-ban megjelent „Ungarischer
Simplicissimus” című regényében így értékelte:
„Táncaik majdnem mind balettek és nagyon díszítve
és rendezetten táncolnak, nem úgy, mint a németek és franciák, akik pedig
csodálatosnak vélik saját bakugrásaikat.”
Apor Péter „Erdély változásai” című művében
elragadtatással nyilatkozik táncainkról:
„Asztaltól felkelvén… táncolni kezdettek… Szép
halkan járták… Aztán volt az lengyel változó, … a lapoczkás táncz, … egeres
tánc, … gyertyás tánc, … szöveges tánc… Most az ilyesminek semmi keleti
nincsen, sem az szép lassú magyar táncának, hanem azt kiáltják: vondjad az
német, francia, tót tánczot; úgy ugranak mind az legény, mind az leány, mint a
kecskék.”
Apor csak az úri táncokat sorolta fel, a népieket
nem. Így nem említette a pásztortánc-ból alakult hajdútánc-ot sem, melynek
erdélyi változatát a kurucok is szívesen táncolták. Ezek egyike ma is
közismert. Dalszövege is érzékelteti a tánc ritmusát.
Nosza hajdú,
firge varjú,
Járjunk egy szép táncot!
Nem vagy fattyú, se rossz hattyú,
Kiálts hát egy hoppot!
Szájad mondjon, lábad járjon
Egy katonatáncot!
A hajdútáncból alakult ki aztán az erdélyi
csürdöngölő, a hétéves háború során pedig a verbunkos. Csak a néveredete német
tehát újoncozó huszáraink legénycsalogató táncának, melyet később magyarítva
toborzó-nak is neveztek. Amadé László 1740 körül 18 szakos verset írt e
témáról. Arany János később dallamot is szerzett hozzá. Idézzük első szakaszát:
A szép
fényes katonának
Arany, gyöngy élete,
Csillog, villog mindenfelől
Jó vitéz fegyvere;
Szép élet!
Víg élet!
Soha jobb nem lehet!
Hopp hát jöjjön katonának,
Ilyet ki szeret!
Törvényhatóságaink a XVIII. században is
tilalmazták a táncolást a böjtben, az ünnepnapokon, és – mint korábban is – a
„történt sok istentelen dolgok” miatt: a kocsmákban, valamint a házi bor- és
sörkiméréseknél. Ezeken a helyeken honosodott ugyanis meg a rendszeres tánc.
Pedig külföldön már a táncos vigalom intézménye, a bál is kialakult. A szó
árulkodik eredetéről: francia. Hozzánk német területről került, Ausztrián át.
1744 februárjában Bécsből így tudósították Apor Pétert a háromszéki követek:
„Irhatjuk nagyságodnak, hogy olyan bál nevezet
alatt folyó [ünnepi] pompák mennek végbe, … melynek az olyan színű legények,
mint mi, még eddig hírét sem hallottuk, melynek [leírására] mi elégtelenek
vagyunk.”
Néhány év múlva már nálunk is rendeztek bált. A
bécsi udvar azonban gondoskodott arról, hogy a báloknak a kincstár lássa
hasznát. A farsangi báltartás kizárólagos jogát ugyanis az udvari kamara
nyilvános árverésen bérlő-nek kiadta, aki persze báli belépődíj-at szedett. A
bálban viszont – s ez jelentős újdonság – megszűnt a társadalmi különbség. Úr
és paraszt, főtiszt és kézműveslegény egyaránt táncolhatott a bálon megjelent
hölgyekkel, bármely rangú is lett volna, hetenként háromszor, esti 7-től
hajnali 5-ig, mégpedig álarcosan. Az első ilyen bált Pozsonyban tartották
1749-ben. A bálbérlő Turbillo Károly pozsonyi cukrász volt. Rendeztek ilyen
„maskarás mulatságot” Pesten is. Mária Terézia 1773. évi bálrendelete többek
között megszabta:
„Ki-ki tisztes és illő álarcot öltsön. Ennélfogva
mindazok, kik utálatos… vagy olyan alakot öltenek, mely által testük… vagy
egészen el van rejtve vagy teljesen elváltozik, mint szekrények, cukorsüvegek,
… vagy denevér, törpe, más, nem különben a taliján színjátszó-házakban szokásos
alakok, mint pierottok… policinellek határozottan eltiltatnak, úgy szintén a
papi vagy szerzetesi ruhák használata is.”
E bálokon terjedt el aztán a különféle külföldi
tánc. Főleg a német „valceros”. Gvadányi József az „Egy falusi notórius utazása
Pesten” című művében ezt írja a pesti „bálpalotá”-ról:
A táncok
többnyire álla keringésből,
Forgószél port mint hajt, ollyan tekergésből;
Gondolom, virradtig sok meghal ezekből,
Guta következik a fejszédülésből.
Gvadányinak rossz véleményét a külföldi táncról
osztja Csokonai is. A „Dorottyá”-ban ahogy felsorolja a „minétet, anglus
kontratáncot, alla polkát, stájerest, galoppátát, straszburgert, hanákot,
valcerest, mazurkát, szabácsot, kozákot”, egyben nevetségessé teszi őket,
amikor összehasonlítja a magyar tánccal
Csak a
magyar tánc az, mely díszesebbé teszi
Az embert, és soha hívságra nem veszi, …
Csak a magyar tánc az, mely bír oly érdemmel,
Hogy legjobban egyez a szűz szeméremmel, …
Nemes magyar táncom!
Arany pedig „A magyar tánc” című versében
szemléletes képét adja a táncnak. A vers végén mégis így sóhajt fel:
De vajmiképp
írhassam én le,
Óh nemzetem, szép táncodat!
Búsulni és vigadni, mint te,
Tud-é más nép az ég alatt?
Ezt látni kell és érzeni,
Mint a magyar szív érezi.
Milyen is volt hát ez a magyar tánc? A „Regélő”
1844-es évfolyamában olvashatjuk:
„Éppen ugyanaz, amelyet vasárnaponként az utolsó
csárdában is láthatni pór leányok által táncolni.”
Ezért nevezték el az urak csárdás-nak a táncot, mit
sem tudva arról, hogy a szó népi értelme egészen mást jelent. Páros táncainkat
ugyanis az jellemezte, hogy a nőnek mellékes a szerepe, a főszerep mindig a
férfié, szólót csak ő táncolhatott. S ha valamelyik nő mégis megtette, egyéni
duhajos táncmodorát a paraszti illem megrótta. Ezt nevezte „csárdás”-nak.
Az úri csárdás egyébként a XIX. század második
felében 48-as örökségnek, forradalmi táncnak számított, s előbb a várost
hódította meg, a falut csak sokára vette be.
A nép sokféle névvel illette és sok formáját
ismerte: a lassú, friss, gyors, ugrós, forgós, bukós változatokat, hogy csak
néhányat említsünk. No és persze járták a debreceni kopogós-t, meg a kállai
kettős-t is.
Legősibb táncunknak, a körtánc-nak közkeletű
hagyományos formája a karikázó. Leginkább leánytánc. Galgamácsán pl. erre a
nótára járták:
Rétest
ettem, megégettem a számat,
Más öleli az én kedves babámat.
Más öleli, más is ül az ölébe,
Más kacsingat világos kék szemébe.
A férfiaknál a körtánc formája a verbunkos, vagyis
toborzó kör alakjában hagyományozódott, ami viszont akkor került hozzá, amikor
a magános férfitáncból pásztor-, illetve hajdútánc lett. A verbunkost a XIX.
században az urak is szívesen táncolták. Az általuk kedvelt másik lassú tánc
volt a spanyol eredetű, nálunk a XVI. században meghonosodott palotás.
S a reformkorban, amikor a hazai balett is útjára
indult, alakították ki a hivatalos nemzeti táncunkat: a körmagyar-t. Semmi köze
a népi körtánchoz. Nevét Fáy András adta az általa alapított Nemzeti Körről,
koreográfiáját, Rózsavölgyi Márk zenéjére, Szőlősi Szabó Lajos alkotta meg,
főleg a verbunkos lépésanyagából, a francia négyes mintájára.
És ebben az időben alakult ki az úri, mégis a
városra jellemző báli rend, amely századunk elején is dívott. A föld népe
azonban más rendet tartott.
Az ő „táncpalotája” a rét, a kocsma terme, a
fonóház, a csűr, lakodalomban pedig az udvaron felállított lombsátor volt.
Lakodalomban a táncosztó buzdítására kezdtek hozzá a tánchoz. A Dunántúlon pl.
ilyen szavakra:
Nosza legény
a táncba,
Itt a leány, szedd ráncba!
Más alkalomkor a legény kikérte szüleitől a leányt,
s többnyire csak vele táncolt. Ha mégsem, sort kellett tartania: testvér,
szomszédlány, szerető és csak azután a többi. A leányok az udvarban, tornácon,
a fal mellett álldogáltak, onnan intette a legény a választottat a táncba. S ha
az a hívást nem fogadta el, abban a menetben nem táncolhatott. Mert ha mégis
járta, a visszautasított legény megbüntethette. Akár úgy, hogy a következő
alkalommal kimuzsikáltatta, tánc közben kipenderítette az ajtón, akár a terem
közepén függő lámpa alá vitte, s ott hagyta, akár pedig seprőt nyomott a
markába, hadd táncoljon azzal.
Tánc közben a legény gyakran kurjongatott, mint
Erdélyben mondták: „szót adott a táncnak”. A számtalan, vidékenként és
alkalmakként változó szólásból egy közkeletűt idézünk:
Járjad
lábam, járd ki most,
Nem parancsol senki most!
A leány azonban tánc közben nem szólhatott, nem
beszélgethetett és nem nevetgélhetett. Nem illett.
Mint ahogyan házasembernek sem nagyon illett
táncolni, a menyecske pedig csak az ura engedelmével rophatta, akkor is
módjával. A népi felfogás szerint ugyanis a tánc a fiataloké, és arra való,
hogy összeédesedjenek: egy pár legyen belőlük. – Húzd hát, cigány:
Három a tánc
halálig,
Kivilágos virradtig!
*
Részeges
ember halotti búcsúztatója
előadó:
Fábián Éva, Agócs Gergely, Halmos Béla
tájegység: Zoborvidék
Hogy elmentél a pincébe
Magadra nem vigyáztál
A gádoron legurultál összetörted magadat
Az orrod is borvirág színű
Csupa borkő a beled hogy folyjon ki a szemed
Ó te bortól jól elázott földnek büdös lakója
Folyjon ki a szád két szélén bornak minden virágja
Ej te huncut vén gazember
De jó hogy elvitt a december
***
Ej de, ha én ebbe a rettenetes borzasztóságos mély
pincébe bemehetnék
Annak hatvanhat akós hordónak borából egy jót
ihatnék!
Boroshordónak a dongaiból volna a koporsóm
kifaragva
Túrós haluskával volna az ódala kicifrázva.
Fejem alatt hat kilós sonka volna vánkos helyett,
Koporsóm mellett hat collos kolbász állna gyertya
helyett.
Nem bánnám, ha a temetőbe kivinnének,
A temető mély árkába letennének.
Koporsóm mellett tizenhat évek kisleányka mondaná
az extra-misét,
Hogy ott mondják az angyalok a végső órámat,
Jézus Krisztus borivó, vidd a mennyországba!
Ez az ember készül a másvilágra.
Temessétek valakinek a krumpli zöldjibe
Hadd nyugodjon a békáknak ülepébe!
Apát suszter, anyád varga
Te meg vagy egy büdös marha!
***
Három fehér szőlőtőke, meg egy fekete
Dicsértessék Jézus Krisztus drága szent neve!
Boldogságos Szűz Mária, segíts meg,
Hogy eztet a pohárka bort magam igyam meg!
Boldogságos Szűz Mária, segíts meg
Hogy eztet a jó pohár bort magam igyam meg!
***
Vedd fel pajtás poharad, poharad
Benne van a vígság,
Benne vagyon, benne az,
Benne lakik az igaz,
Az igaz barátság.
Szabad a mulatság.
Tedd le pajtás poharad, poharad
Benne van a vígság
Benne vagyon, benne az,
Benne lakik az igaz,
Az igaz barátság.
Szabad a mulatság.
***
Kicsi a hordócska
Jó bor terem benne
Dil-dul-dalalaj...
Nem iszom belőle
Részeg leszek tőle
Dil-dul-dalalaj...
*
Apu azért
iszik, mert te sírsz!
Puzsér Róbert
És Farkas
Attila Márton blogja
Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton (FAM)
társadalmi folyamatokat gyorsító, terápiás jellegű,
konfrontatív szellemi workshopot tart
az élet legfontosabb kérdéseiről.
Pl.:
A tíz legrosszabb dolog, ami egy férfival történhet
Mika Tivadar Mulató
Várunk a Mika Tivadar Mulatóba minden szerdán este
héttől,
ha neked sem volt gyerekszobád!
1075 Budapest, Kazinczy utca 47.
Telefon: +36
20 965 3007
*
"A
mai világban ötször többet költenek
a férfi potenciát növelő gyógyszerekre
és a női mellekbe való szilikonra,
mint az Alzheimer kór gyógyítására.
Következésképpen néhány év múlva
nagy mellű idős nők és kemény péniszű idős férfiak
lesznek.
Csakhogy egyikük sem fog emlékezni, ezek mire
szolgálnak."
Az orvosi Nobel díj nyertesének kijelentése
*
Videó
mánia
A
megújult TV Maci
*
Mezőségi
népdalok
bazsarózsámnak lehajlott az ága
én is ráhajlottam egy hűtlen szavára
mit ér a rózsafa piros bimbó nélkül
mit ér a szerelem igaz hűség nélkül
istenem nagy dolog ki egymást szereti
mégis a jó isten össze nem vezeti
de még nagyobb dolog ki egymást gyűlöli
mégis két vénasszony összeköszörüli
áldd meg isten áldd meg a szeretőm házát
verd meg isten verd meg a benne lakóját
azt sem mindegyiket csak az édesanyját
mért tiltotta tőlem virágszál szép lányát
***
kék ibolyát ültettem a pohárba
ez a legény válogat a leányba
törje ki a sej-haj válogatós nyavalya
én is voltam szeretője valaha
kék ibolya ha leszakítanálak
mit szóllanál babám ha elhagynálak
mit mondanék sej-haj ha így hozta az idő
ritka most az igaz szívű szerető
kék ibolya búra hajtja a fejét
mert a harmat nem öntözi a tövét
szállj le harmat sej-haj kék ibolya tövére
most találtam egy igaz szeretőre
***
ága-bogas a diófa teteje
csak egy kislányt neveltek a kedvemre
azt az egyet nem adnám a világért
az anyjának a mennybéli jussáért
az anyjának kevés mennybe a jussa
a lányának olyan édes a csókja
olyan édes nem tudom felejteni
hanem inkább jobban tudnám szeretni
ősz az idő hull a fáról a levél
megbánod te régi babám mit tettél
megbánod te jutok én még eszedbe
hogy milyen volt bús szívemnek szerelme
le van az én selyem ingem vasalva
nem vagyok én legényeknek az alja
sem eleje sem az alja nem vagyok
amér engem a szeretőm elhagyott
Ökrös együttes - Kallós Zoltán
*
Orvosok
Geréb Ági mellett
Hétszáz
magyar orvos és egészségügyi dolgozó kéri a köztársasági elnöktől dr. Geréb
Ágnes kegyelmi kérelmének támogatását A hazai szakemberek mellett a két
legtekintélyesebb nemzetközi szülészszakmai szervezet is kiáll a magyar
szülész-nőgyógyász mellett
*
Magyarszováti
népdal
magosan repül a daru
magosan repül a daru
szépen száll
haragszik az én rózsám
haragszik az én rózsám
mert nem szól
ne haragudj kedves rózsám sokáig
mer tiéd voltam tiéd leszek halálig
csillagtalan setét éjjel
csillagtalan setét éjjel
jártam a virágos réten
ott láttam egy árva lelket
és kihallgatta hogy mit beszélek
és kihallgatta hogy mit beszélek
nem beszélek én egyebet
csak a régi szeretõmet
s nem beszélek én egyébrõl
csak a régi szerelemrõl
erdõk mezõk vad ligetek
erdõk mezõk vad ligetek
hadd bujdossak tibennetek
hadd bujdossak a vadakkal
sírjak a kis madarakkal
sírjak a kis madarakkal
laj-la-la...
Tükrös – Korpás Éva
*
„ma is
egy szűk klikk
uralja a
magyar könnyűzenei életet….”
A portrésorozat ismert személyiségeket vagy a
hallgatók előtt eddig még ismeretlen embereket mutat be.
Tommy Víg
jazzmuzsikus
Már 7 éves korában "csodadobosként"
szerepelt a Városi Színházban, a Zeneakadémián, és a Fővárosi Nagycirkuszban.
Nyolcéves korában Bécsben lemezt készítettek vele. 1956 novemberében, 18 évesen
a szovjet tankok elől menekülők között újra Bécsbe érkezett, majd hamarosan
továbbment az Egyesült Államokba. A hajdani pesti csodagyerek 1 dollárral a
zsebében kapcsolatok, ismeretségek, nyelvtudás nélkül pár év alatt elérte azt,
amit kevesen: a filmvilág és a zenész szakma egyik elismert művésze lesz, nevét
a világ legjobb vibrafonosai között tartják számon. 50 év után hazatelepült és
2008-ban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával együtt mutatta be a személyes
forradalmi élményeit felelevenítő "Budapest 1956" című
jazzdobversenyét, "Welcome to Hungary" címmel.
Riporter: Farkas Éva
*
Haza!
Haza is kéne már menni,
Mit fognak otthun szóllani?
Tudom fognak pirongatni,
Én meg csak fogom hallgatni!
Éjfél után egy az óra,
Kelj fel betyár, eridj haza!
Még a kutyák sem ugatnak,
Az irígyek mind alusznak!
El kell menni, ha esik is,
Hogyha nehezen esik is!
Nehezen esik a járás,é
Tőled, rózsám, a megválás.
***
Az olájok, az olájok facipőbe járnak,
Azok élik világokat, mindig együtt járnak.
Lám én szegény magyar gyerek csak egyedül járok,
Vakvilágba forgolódok, senkit se találok!
Az olájok, az olájok facipőbe járnak,
Azok élik világokat, kik párostul járnak.
Lám én szegény regruta csak egyedül hálok,
Erre-arra kaparászok, csak falat találok!
***
erre mentem
ékem vettem
este vittem
törve tettem
becsembeltem
attalaska
szengeleske
togza torca
komma kacska
kövér tapsi
enikecsi
toroté karaté
keresd hé
Berecz András – Nagykunság
*
Arcvonások –
Ács
Sándor közgazdász, vállalkozó
A portrésorozat ismert személyiségeket vagy a
hallgatók előtt eddig még ismeretlen embereket mutat be.
Ács Sándor közgazdász, vállalkozó
Munkahelyeket teremt, de nem vár érte elismerést. A
legnagyobb köszönet számára az, ha a családok megtalálják a boldogulásukat.
Számtalan vállalkozást irányít, melyek közül a legkedvesebb számára Aggteleken
található, ahol vadon termő gyümölcsökből pálinkát készítenek. A környéken a
munkanélküliség szinte egyik pillanatról a másikra eltűnt, ahogy Ács Sándor
meglátta az üzleti lehetőséget a pálinkában és a falusi turizmusban. Gazdasági
tevékenységéért nemrégiben Köztársasági Érdemrendben részesült.
Riporter: Juhász Zsolt
*
ej a titkos szerelem
titkosan kezdõdik
mégis utoljára
kivilágosodik
ej nem az a jó gazda
kinek hat ökre van
csak az a jó gazda
kinek szép lánya van
ej minek a hat ökör
a nagy istállóba
ha nincsen szerelem
a két ifijúba
***
búza búza búzavirág
engem szól az egész világ
egész világ rólam beszél
de azt csak elfújja a szél
búzát vetettem keresztbe
jutok-e babám eszedbe
ahány szem van egy keresztbe
annyiszor jussak eszedbe
***
jaj de szépen harangoznak
talán az én galambomnak
most viszik a temetõbe
el sem búcsúzhatok tõle
bárcsak addig ki ne vinnék
míg én innét haza mennék
koporsójára borulnék
jaj de keservesen sírnék
***
el akartam a csizmámat cserélni
de a babám nem akarta engedni
engedd babám nem a te pénzed ára
én kerestem a magyarbõdi határba
kossuth lova megérdemli a zabot
kétszer kerülte meg magyarországot
ha még egyszer körülkerülte volna
magyar gyerek osztrák baka nem volna
Felföld - Tükrös zenekar
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)