2012. május 7., hétfő



A honlap ismét működik,

az újabb tartalmak ott érehetők el,
idővel az itt közétett anyagokat is átmásolom...


www.boldogsag.net

2012. május 3., csütörtök

Életminőség és boldogság ABC – 29.



BOLDOG(TALAN)OK ÉLETMINŐSÉGE
ÉGI/FÖLDI POKLA ÉS PARADICSOMA
SZABAD ÖTLETEK/IDÉZETEK/DOKUMENTUMOK




Ady Endre
Álmodik a Nyomor

 Duhaj kedvek Eldorádója,
 Száz tivornyás hely, ne bomolj.
 Csitt, most valahol, tán Ujpesten,
 Húszesztendős legénynek vackán
 Álmodik a Nyomor.

 Gyár-marta, szép, sovány, bús alvó,
 Melle horpadt, válla kiáll,
 Arcán zúzos, jeges nedvesség,
 Mosolyog. Szent, nehéz álmában
 Urabb, mint egy király.

 Tiszta ágyat és tiszta asszonyt
 Álmodik s vígan fölkacag,
 Kicsit több bért, egy jó tál ételt,
 Foltatlan ruhát, tisztességet
 S emberibb szavakat.

 Kevesebb vért a köhögésnél
 És a munkánál több erőt
 S hogy ne kellessen megjelenni
 Legalább tíz-húsz esztendőig
 Az Úr szine előtt.

 Te, nagyváros, csupán öt percig
 Álljon ürítetlen a bor
 Dús asztalán dús nábobidnak,
 Mert valahol talán utolsót
 Álmodik a Nyomor.

*

Ángyán: Orbánnak üzenem

Ő az az ember, aki sokat tud, de kevésről beszél. Legalábbis egyelőre. A politikával összejátszó maffiát kiált, oligarcházik, a döntéshozók közelébe férkőzött "tartótisztekről" értekezik. Ángyán József januárban lemondott államtitkári posztjáról, mely a vidékfejlesztési minisztériumhoz kötötte, s azóta is várja, hogy beszélhessen a kormányfővel. Most nagyinterjúnkban üzen Orbánnak. Hosszú cikkre tessék számítani.


Halottas ének

Megszabadultam már én a testi haláltól,
És megmenekedtem minden nyavalyáimtól.
Bűntől és ördögtől, ez csalárd világtól,
S az örök kárhozattól, az örök kárhozattól.

Lelkemet ajánlom az hatalmas Istennek,
És testemet hagyom ő anyjának a földnek.
S e világot pedig az én félijimnek,
Még ő benne élőknek, még ő benne élőknek.

Zoborvidék

*

A 6 millió keresztény vértanú egyike:
Vezér Ferenc pálos szerzetes

Napokkal ezelőtt már hírt adott a média arról, hogy április 30-án, délelőtt 11 órakor a budapesti Sziklatemplomban imádságos megemlékezést tartanak Vezér Ferenc felravatalozott földi maradványai előtt, majd koporsóját motoros kísérettel szállítják Pálosszentkútra, ahol végső nyugalomra helyezik az 1951-ben kivégzett mártír szerzetest. Az alábbiakban - a mai szertartáson történtek összefoglalása mellett - röviden ismertetem az 1951-es bírósági per Vezér Ferencre vonatkozó részét.


*

Sirató

Jaj Jánosom, kedves drága szülöttem … jaj mit mogyak virágom, kedves drága csillagom jaj hugyan öleljelek át drága szülöttem … jaj hogyan hullassam rád a fájdalomi könnyeket … kedves igazszívű kedves drága gyerököm … jaj vesd rám a szömödet jaj szelíd bárányom … vesd rám a szömödet jaj édesanya szerető kedves drága igazi gyerekem … jaj Jánosom, Jánosom, jószívű jóvirágom … jaj de nem mondod jaj édes anyám mér olyan szomorú … jaj hiába tagadtam virágom előtted … hiába tagadtam virágom előtted … jaj aszontad meglátod a szemedrül szememrül is … jaj ne tagadja … jaj Jánosom, Jánosom drága szülöttem … Jánosom, Jánosom igaz szívű jó virágom … jaj mér hagysz itt csillagom … jaj csak és is veled mehetnék jaj de örömest mönnék … kedves virágom kedves csillagom kedves drága rózsaszálom kedves gyönge virágom … kedves elfelejthetetlen drága igaz szívű drága gyerekem … jaj te sohase szomorítottá meg … jaj kedves szülöttem mér hagytál itt … jaj mikor mennyire szerettelek … jaj kedves, kedves rózsabimbóm, kedves drága…

Törökkoppány, 1938.



*

Ördöngösök Füzesen
Pünkösdkor
a csíkszeredai Városi Művelődési Házban

Pünkösd szombatján a csíkszeredaiak és a somlyói búcsú zarándokjai lélekemelő, egyben szórakoztató kulturális élményben részesülhetnek. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Ördöngösök Füzesen című műsorát mutatja be újra itthon május 26-án este 6 órai kezdettel.

Az Ördög ott van ... különböző neveket viselve majdminden vallásban, a népek öröklődő hitvilágában mint a Gonosz megtestesítője. Ily módon jelen van a magyarság hitvilágában is, és gyakori szereplője népmeséinknek, csakhogy velünk valahogy mindig pórul jár. Az eszes paraszt (vagy éppen parasztasszony) túljár az eszén és nevetség tárgyává teszi.

 Az Ördög nem ritka földrajzi neveinkben sem. Minden tájegységnek van egy Ördög pataka, Ördög árka, Ördög lápja, vagy valami hasonló, és Mezőségen ott van Ördöngösfüzes.

 A Takács Sándor által kiadott „Lélekjárás” című írásából merít alapjául a Hargita Együttes műsora. Az eredeti legenda, illetve annak variációi Ördöngösfüzes falu nevének kialakulására igyekeznek magyarázatot adni. A táncjáték szándéka nem az etimológiai eredet megfejtése, hanem egy minden korosztálynak szóló mesét kíván elsődlegesen a tánc nyelvén bemutatni.

 Az előadás során a nézők szórakoztató történetbe ágyazva északmezőségi, kalotaszegi, gyimesi és szatmári táncokat láthatnak

*


Régi magyar mulatságok

20. A tánc


Most kezdődik a,
Most kezdődik a,
Most kezdődik a tánc.

Így állítja, de rosszul mondja a nóta: nem most, az ősidőkben kezdődött a tánc, és nem mulatságként járták akkoriban. A primitív kultúrákban a tánc kultikus rendeltetésű. Mágikus szimbólum-cselekedetek sorozata alakította sokféle típusát a varázsló tánctól kezdve az avató, termékenység, harci táncon át a temetési és asztrális táncig. Belőlük fakadt aztán a fejlődés során a népies és a társasági, illetve a színpadi, művészi tánc.

A magyarságnál is ez volt a folyamata alakulásának. Sámánjaink voltak az első táncosok. A Hunor-Magyar monda az ősanyai tánc emlékét őrzi. A szentgalleni kalandról szóló feljegyzés pedig azt sejteti, hogy a honfoglalás korában a tánc már nemcsak kultikus jellegű volt. Az Érdy-kódex adatából meg, mely szerint Szent István halálakor 3 évre az egész ország területén megtiltották a táncot, arra következtethetünk, hogy abban az időben általánosan dívott már a népi tánc. Viszont a kultikus jellegű tánc is hosszú életű maradhatott a városokban is, mert az 1279. évi budai zsinat többek között meghagyta a plébánosoknak, hogy a polgárokat ne engedjék a templomokban és a temetőkben táncolni. Arra pedig, hogy egyesek igencsak értettek a tánchoz, utal az, hogy a táncos jelzőből személynév lett. Az elsőt, Táncos Lászlót 1350-ből ismerjük.

A tánc szavunk egyébként a középfelnémet Tanz szó közvetlen átvétele. Magyar származású megfelelője a tombolás szó volt, a tomb ige származéka, mely továbbél a tobzódik, toporzékol igéinkben.

Ősi eredetű táncaink mellé – ide sorolhatjuk Kinizsi közismert kenyérmezei diadaltánc-át is – az úri rend által fokozatosan megismertük és átvettük a külföldi táncokat is. Hogy mikor kezdődött ez a folyamat, nem tudjuk, de az bizonyos, hogy Mátyás korában már divatoztak. Feljegyezték, hogy a lakodalmán olasz és német tánccal mulattak a vendégek.

A „táncos király”, II. Lajos halála, illetve a mohácsi csata után kialakult helyzet azonban nem kedvezett a táncnak. Ahogyan Batthyány Ferenc írta 1541-ben unokaöccsének, Kristófnak:

„Tudod, hogy Budán vagyon az [török] császár, nem tombolhatunk mostan annyit, mind azelőtt.”

Pedig sokan vallották az ez időben keletkezett közmondásunkat: „Kész a táncra, ha halálra beteg is.”

Így hát csak találtak rá alkalmat. Mert hogy a lakodalom nem maradhatott tánc nélkül, az bizonyos. 1564-ben Országh Magdolna így számolt be Thurzó Erzsébetnek Zrínyi György lakodalmáról:

„Arról is tudakozik kegyelmed, hogy én ott kegyelmed egészségéért táncoltam volna? Kettőt táncoltam ott. Az melyik szebb volt, azt kegyelmed egészségére táncoltam. Az másikat magamért.”

A táncolási kedvet pedig a hadas idő sem tudta elnyomni. Törvényhatóságaink, elsősorban a városok már a XVI. század derekától kezdve megtiltották, hogy valaki is éjjel táncoljon. De tilalmazták a táncot böjtidőben, az istentiszteletek ideje alatt, aztán vasár- és ünnepnapokon is, néhol pedig teljesen betiltották. Jellemző Debrecen 1610. évi rendelete:

„Mivel az Úristen még az ostort közülünk le nem vötte, hanem napról napra nevekedik, az táncolást pedig elkezdték sok rendbéliek, az régi tilalom ellenére, annak okáért, valamíg az Úristen csendes állapotot nem hoz, senki táncolni ne merjen.”

Törvényhatóságaink aztán kitűnő támogatásra leltek a protestáns papokban, akiknek puritanizmusa felháborodottan dörgedelmeskedett a tánc ellen:

„Az ördög tojta, az ördög ültette, az ördög költötte ki a táncot: az ő találmánya, az ő munkája, hogy a bűnt ezáltal szaporíthassa. Azért aki táncol, az ördögöt követi, mint lator ifjú agg eb-atyját” – hirdette Miskolci Szűcs Gáspár, pataki prédikátor 1630-ban. Pedig a magyar tánc éppen nem volt ördögien csúf. Speer Dániel, német zeneszerző, aki fiatalkorában járt hazánkban, az 1683-ban megjelent „Ungarischer Simplicissimus” című regényében így értékelte:

„Táncaik majdnem mind balettek és nagyon díszítve és rendezetten táncolnak, nem úgy, mint a németek és franciák, akik pedig csodálatosnak vélik saját bakugrásaikat.”

Apor Péter „Erdély változásai” című művében elragadtatással nyilatkozik táncainkról:

„Asztaltól felkelvén… táncolni kezdettek… Szép halkan járták… Aztán volt az lengyel változó, … a lapoczkás táncz, … egeres tánc, … gyertyás tánc, … szöveges tánc… Most az ilyesminek semmi keleti nincsen, sem az szép lassú magyar táncának, hanem azt kiáltják: vondjad az német, francia, tót tánczot; úgy ugranak mind az legény, mind az leány, mint a kecskék.”

Apor csak az úri táncokat sorolta fel, a népieket nem. Így nem említette a pásztortánc-ból alakult hajdútánc-ot sem, melynek erdélyi változatát a kurucok is szívesen táncolták. Ezek egyike ma is közismert. Dalszövege is érzékelteti a tánc ritmusát.

 Nosza hajdú, firge varjú,
Járjunk egy szép táncot!
Nem vagy fattyú, se rossz hattyú,
Kiálts hát egy hoppot!
Szájad mondjon, lábad járjon
Egy katonatáncot!

A hajdútáncból alakult ki aztán az erdélyi csürdöngölő, a hétéves háború során pedig a verbunkos. Csak a néveredete német tehát újoncozó huszáraink legénycsalogató táncának, melyet később magyarítva toborzó-nak is neveztek. Amadé László 1740 körül 18 szakos verset írt e témáról. Arany János később dallamot is szerzett hozzá. Idézzük első szakaszát:

 A szép fényes katonának
Arany, gyöngy élete,
Csillog, villog mindenfelől
Jó vitéz fegyvere;
Szép élet!
Víg élet!
Soha jobb nem lehet!
Hopp hát jöjjön katonának,
Ilyet ki szeret!

Törvényhatóságaink a XVIII. században is tilalmazták a táncolást a böjtben, az ünnepnapokon, és – mint korábban is – a „történt sok istentelen dolgok” miatt: a kocsmákban, valamint a házi bor- és sörkiméréseknél. Ezeken a helyeken honosodott ugyanis meg a rendszeres tánc. Pedig külföldön már a táncos vigalom intézménye, a bál is kialakult. A szó árulkodik eredetéről: francia. Hozzánk német területről került, Ausztrián át. 1744 februárjában Bécsből így tudósították Apor Pétert a háromszéki követek:

„Irhatjuk nagyságodnak, hogy olyan bál nevezet alatt folyó [ünnepi] pompák mennek végbe, … melynek az olyan színű legények, mint mi, még eddig hírét sem hallottuk, melynek [leírására] mi elégtelenek vagyunk.”

Néhány év múlva már nálunk is rendeztek bált. A bécsi udvar azonban gondoskodott arról, hogy a báloknak a kincstár lássa hasznát. A farsangi báltartás kizárólagos jogát ugyanis az udvari kamara nyilvános árverésen bérlő-nek kiadta, aki persze báli belépődíj-at szedett. A bálban viszont – s ez jelentős újdonság – megszűnt a társadalmi különbség. Úr és paraszt, főtiszt és kézműveslegény egyaránt táncolhatott a bálon megjelent hölgyekkel, bármely rangú is lett volna, hetenként háromszor, esti 7-től hajnali 5-ig, mégpedig álarcosan. Az első ilyen bált Pozsonyban tartották 1749-ben. A bálbérlő Turbillo Károly pozsonyi cukrász volt. Rendeztek ilyen „maskarás mulatságot” Pesten is. Mária Terézia 1773. évi bálrendelete többek között megszabta:

„Ki-ki tisztes és illő álarcot öltsön. Ennélfogva mindazok, kik utálatos… vagy olyan alakot öltenek, mely által testük… vagy egészen el van rejtve vagy teljesen elváltozik, mint szekrények, cukorsüvegek, … vagy denevér, törpe, más, nem különben a taliján színjátszó-házakban szokásos alakok, mint pierottok… policinellek határozottan eltiltatnak, úgy szintén a papi vagy szerzetesi ruhák használata is.”

E bálokon terjedt el aztán a különféle külföldi tánc. Főleg a német „valceros”. Gvadányi József az „Egy falusi notórius utazása Pesten” című művében ezt írja a pesti „bálpalotá”-ról:

 A táncok többnyire álla keringésből,
Forgószél port mint hajt, ollyan tekergésből;
Gondolom, virradtig sok meghal ezekből,
Guta következik a fejszédülésből.


Gvadányinak rossz véleményét a külföldi táncról osztja Csokonai is. A „Dorottyá”-ban ahogy felsorolja a „minétet, anglus kontratáncot, alla polkát, stájerest, galoppátát, straszburgert, hanákot, valcerest, mazurkát, szabácsot, kozákot”, egyben nevetségessé teszi őket, amikor összehasonlítja a magyar tánccal

 Csak a magyar tánc az, mely díszesebbé teszi
Az embert, és soha hívságra nem veszi, …
Csak a magyar tánc az, mely bír oly érdemmel,
Hogy legjobban egyez a szűz szeméremmel, …
Nemes magyar táncom!

Arany pedig „A magyar tánc” című versében szemléletes képét adja a táncnak. A vers végén mégis így sóhajt fel:

 De vajmiképp írhassam én le,
Óh nemzetem, szép táncodat!
Búsulni és vigadni, mint te,
Tud-é más nép az ég alatt?
Ezt látni kell és érzeni,
Mint a magyar szív érezi.

Milyen is volt hát ez a magyar tánc? A „Regélő” 1844-es évfolyamában olvashatjuk:

„Éppen ugyanaz, amelyet vasárnaponként az utolsó csárdában is láthatni pór leányok által táncolni.”

Ezért nevezték el az urak csárdás-nak a táncot, mit sem tudva arról, hogy a szó népi értelme egészen mást jelent. Páros táncainkat ugyanis az jellemezte, hogy a nőnek mellékes a szerepe, a főszerep mindig a férfié, szólót csak ő táncolhatott. S ha valamelyik nő mégis megtette, egyéni duhajos táncmodorát a paraszti illem megrótta. Ezt nevezte „csárdás”-nak.

Az úri csárdás egyébként a XIX. század második felében 48-as örökségnek, forradalmi táncnak számított, s előbb a várost hódította meg, a falut csak sokára vette be.

A nép sokféle névvel illette és sok formáját ismerte: a lassú, friss, gyors, ugrós, forgós, bukós változatokat, hogy csak néhányat említsünk. No és persze járták a debreceni kopogós-t, meg a kállai kettős-t is.

Legősibb táncunknak, a körtánc-nak közkeletű hagyományos formája a karikázó. Leginkább leánytánc. Galgamácsán pl. erre a nótára járták:

 Rétest ettem, megégettem a számat,
Más öleli az én kedves babámat.
Más öleli, más is ül az ölébe,
Más kacsingat világos kék szemébe.

A férfiaknál a körtánc formája a verbunkos, vagyis toborzó kör alakjában hagyományozódott, ami viszont akkor került hozzá, amikor a magános férfitáncból pásztor-, illetve hajdútánc lett. A verbunkost a XIX. században az urak is szívesen táncolták. Az általuk kedvelt másik lassú tánc volt a spanyol eredetű, nálunk a XVI. században meghonosodott palotás.

S a reformkorban, amikor a hazai balett is útjára indult, alakították ki a hivatalos nemzeti táncunkat: a körmagyar-t. Semmi köze a népi körtánchoz. Nevét Fáy András adta az általa alapított Nemzeti Körről, koreográfiáját, Rózsavölgyi Márk zenéjére, Szőlősi Szabó Lajos alkotta meg, főleg a verbunkos lépésanyagából, a francia négyes mintájára.

És ebben az időben alakult ki az úri, mégis a városra jellemző báli rend, amely századunk elején is dívott. A föld népe azonban más rendet tartott.

Az ő „táncpalotája” a rét, a kocsma terme, a fonóház, a csűr, lakodalomban pedig az udvaron felállított lombsátor volt. Lakodalomban a táncosztó buzdítására kezdtek hozzá a tánchoz. A Dunántúlon pl. ilyen szavakra:

 Nosza legény a táncba,
Itt a leány, szedd ráncba!

Más alkalomkor a legény kikérte szüleitől a leányt, s többnyire csak vele táncolt. Ha mégsem, sort kellett tartania: testvér, szomszédlány, szerető és csak azután a többi. A leányok az udvarban, tornácon, a fal mellett álldogáltak, onnan intette a legény a választottat a táncba. S ha az a hívást nem fogadta el, abban a menetben nem táncolhatott. Mert ha mégis járta, a visszautasított legény megbüntethette. Akár úgy, hogy a következő alkalommal kimuzsikáltatta, tánc közben kipenderítette az ajtón, akár a terem közepén függő lámpa alá vitte, s ott hagyta, akár pedig seprőt nyomott a markába, hadd táncoljon azzal.

Tánc közben a legény gyakran kurjongatott, mint Erdélyben mondták: „szót adott a táncnak”. A számtalan, vidékenként és alkalmakként változó szólásból egy közkeletűt idézünk:

 Járjad lábam, járd ki most,
Nem parancsol senki most!

A leány azonban tánc közben nem szólhatott, nem beszélgethetett és nem nevetgélhetett. Nem illett.

Mint ahogyan házasembernek sem nagyon illett táncolni, a menyecske pedig csak az ura engedelmével rophatta, akkor is módjával. A népi felfogás szerint ugyanis a tánc a fiataloké, és arra való, hogy összeédesedjenek: egy pár legyen belőlük. – Húzd hát, cigány:

 Három a tánc halálig,
Kivilágos virradtig!


*

Részeges ember halotti búcsúztatója

 előadó:       
Fábián Éva, Agócs Gergely, Halmos Béla
 tájegység:  Zoborvidék

Hogy elmentél a pincébe
Magadra nem vigyáztál
A gádoron legurultál összetörted magadat
Az orrod is borvirág színű
Csupa borkő a beled hogy folyjon ki a szemed
Ó te bortól jól elázott földnek büdös lakója
Folyjon ki a szád két szélén bornak minden virágja
Ej te huncut vén gazember
De jó hogy elvitt a december

***

Ej de, ha én ebbe a rettenetes borzasztóságos mély pincébe bemehetnék
Annak hatvanhat akós hordónak borából egy jót ihatnék!
Boroshordónak a dongaiból volna a koporsóm kifaragva
Túrós haluskával volna az ódala kicifrázva.
Fejem alatt hat kilós sonka volna vánkos helyett,
Koporsóm mellett hat collos kolbász állna gyertya helyett.
Nem bánnám, ha a temetőbe kivinnének,
A temető mély árkába letennének.
Koporsóm mellett tizenhat évek kisleányka mondaná az extra-misét,
Hogy ott mondják az angyalok a végső órámat,
Jézus Krisztus borivó, vidd a mennyországba!
Ez az ember készül a másvilágra.
Temessétek valakinek a krumpli zöldjibe
Hadd nyugodjon a békáknak ülepébe!
Apát suszter, anyád varga
Te meg vagy egy büdös marha!

***

Három fehér szőlőtőke, meg egy fekete
Dicsértessék Jézus Krisztus drága szent neve!
Boldogságos Szűz Mária, segíts meg,
Hogy eztet a pohárka bort magam igyam meg!
Boldogságos Szűz Mária, segíts meg
Hogy eztet a jó pohár bort magam igyam meg!

***

Vedd fel pajtás poharad, poharad
Benne van a vígság,
Benne vagyon, benne az,
Benne lakik az igaz,
Az igaz barátság.
Szabad a mulatság.

Tedd le pajtás poharad, poharad
Benne van a vígság
Benne vagyon, benne az,
Benne lakik az igaz,
Az igaz barátság.
Szabad a mulatság.

***

Kicsi a hordócska
Jó bor terem benne
Dil-dul-dalalaj...

Nem iszom belőle
Részeg leszek tőle
Dil-dul-dalalaj...



*

Apu azért iszik, mert te sírsz!

Puzsér Róbert
És  Farkas Attila Márton blogja

Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton (FAM)
társadalmi folyamatokat gyorsító, terápiás jellegű,
konfrontatív szellemi workshopot tart
az élet legfontosabb kérdéseiről.

Pl.:
A tíz legrosszabb dolog, ami egy férfival történhet

Mika Tivadar Mulató
Várunk a Mika Tivadar Mulatóba minden szerdán este héttől,
ha neked sem volt gyerekszobád!
1075 Budapest, Kazinczy utca 47.
Telefon:  +36 20 965 3007



*

   "A mai világban ötször többet költenek
a férfi potenciát növelő gyógyszerekre
és a női mellekbe való szilikonra,
mint az Alzheimer kór gyógyítására.
Következésképpen néhány év múlva
nagy mellű idős nők és kemény péniszű idős férfiak lesznek.
Csakhogy egyikük sem fog emlékezni, ezek mire szolgálnak."

Az orvosi Nobel díj nyertesének kijelentése

*

Videó mánia
A megújult TV Maci



*

Mezőségi népdalok

bazsarózsámnak lehajlott az ága
én is ráhajlottam egy hűtlen szavára
mit ér a rózsafa piros bimbó nélkül
mit ér a szerelem igaz hűség nélkül

istenem nagy dolog ki egymást szereti
mégis a jó isten össze nem vezeti
de még nagyobb dolog ki egymást gyűlöli
mégis két vénasszony összeköszörüli

áldd meg isten áldd meg a szeretőm házát
verd meg isten verd meg a benne lakóját
azt sem mindegyiket csak az édesanyját
mért tiltotta tőlem virágszál szép lányát

***

kék ibolyát ültettem a pohárba
ez a legény válogat a leányba
törje ki a sej-haj válogatós nyavalya
én is voltam szeretője valaha

kék ibolya ha leszakítanálak
mit szóllanál babám ha elhagynálak
mit mondanék sej-haj ha így hozta az idő
ritka most az igaz szívű szerető

kék ibolya búra hajtja a fejét
mert a harmat nem öntözi a tövét
szállj le harmat sej-haj kék ibolya tövére
most találtam egy igaz szeretőre

***

ága-bogas a diófa teteje
csak egy kislányt neveltek a kedvemre
azt az egyet nem adnám a világért
az anyjának a mennybéli jussáért

az anyjának kevés mennybe a jussa
a lányának olyan édes a csókja
olyan édes nem tudom felejteni
hanem inkább jobban tudnám szeretni

ősz az idő hull a fáról a levél
megbánod te régi babám mit tettél
megbánod te jutok én még eszedbe
hogy milyen volt bús szívemnek szerelme

le van az én selyem ingem vasalva
nem vagyok én legényeknek az alja
sem eleje sem az alja nem vagyok
amér engem a szeretőm elhagyott

Ökrös együttes - Kallós Zoltán

*

Orvosok Geréb Ági mellett


 Hétszáz magyar orvos és egészségügyi dolgozó kéri a köztársasági elnöktől dr. Geréb Ágnes kegyelmi kérelmének támogatását A hazai szakemberek mellett a két legtekintélyesebb nemzetközi szülészszakmai szervezet is kiáll a magyar szülész-nőgyógyász mellett



*

Magyarszováti népdal

magosan repül a daru
magosan repül a daru
szépen száll
haragszik az én rózsám
haragszik az én rózsám
mert nem szól

ne haragudj kedves rózsám sokáig
mer tiéd voltam tiéd leszek halálig

csillagtalan setét éjjel
csillagtalan setét éjjel
jártam a virágos réten
ott láttam egy árva lelket
és kihallgatta hogy mit beszélek
és kihallgatta hogy mit beszélek

nem beszélek én egyebet
csak a régi szeretõmet
s nem beszélek én egyébrõl
csak a régi szerelemrõl

erdõk mezõk vad ligetek
erdõk mezõk vad ligetek
hadd bujdossak tibennetek
hadd bujdossak a vadakkal
sírjak a kis madarakkal
sírjak a kis madarakkal
laj-la-la...

Tükrös – Korpás Éva

*

„ma is egy szűk klikk
uralja a magyar könnyűzenei életet….”

A portrésorozat ismert személyiségeket vagy a hallgatók előtt eddig még ismeretlen embereket mutat be.

Tommy Víg jazzmuzsikus

Már 7 éves korában "csodadobosként" szerepelt a Városi Színházban, a Zeneakadémián, és a Fővárosi Nagycirkuszban. Nyolcéves korában Bécsben lemezt készítettek vele. 1956 novemberében, 18 évesen a szovjet tankok elől menekülők között újra Bécsbe érkezett, majd hamarosan továbbment az Egyesült Államokba. A hajdani pesti csodagyerek 1 dollárral a zsebében kapcsolatok, ismeretségek, nyelvtudás nélkül pár év alatt elérte azt, amit kevesen: a filmvilág és a zenész szakma egyik elismert művésze lesz, nevét a világ legjobb vibrafonosai között tartják számon. 50 év után hazatelepült és 2008-ban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával együtt mutatta be a személyes forradalmi élményeit felelevenítő "Budapest 1956" című jazzdobversenyét, "Welcome to Hungary" címmel.
Riporter: Farkas Éva


*

Haza!

Haza is kéne már menni,
Mit fognak otthun szóllani?
Tudom fognak pirongatni,
Én meg csak fogom hallgatni!


Éjfél után egy az óra,
Kelj fel betyár, eridj haza!
Még a kutyák sem ugatnak,
Az irígyek mind alusznak!


El kell menni, ha esik is,
Hogyha nehezen esik is!
Nehezen esik a járás,é
Tőled, rózsám, a megválás.


***


Az olájok, az olájok facipőbe járnak,
Azok élik világokat, mindig együtt járnak.
Lám én szegény magyar gyerek csak egyedül járok,
Vakvilágba forgolódok, senkit se találok!


Az olájok, az olájok facipőbe járnak,
Azok élik világokat, kik párostul járnak.
Lám én szegény regruta csak egyedül hálok,
Erre-arra kaparászok, csak falat találok!


***


erre mentem
ékem vettem
este vittem
törve tettem
becsembeltem
attalaska
szengeleske
togza torca
komma kacska
kövér tapsi
enikecsi
toroté karaté
keresd hé

Berecz András – Nagykunság

*

Arcvonások –
Ács Sándor közgazdász, vállalkozó

A portrésorozat ismert személyiségeket vagy a hallgatók előtt eddig még ismeretlen embereket mutat be.
Ács Sándor közgazdász, vállalkozó
Munkahelyeket teremt, de nem vár érte elismerést. A legnagyobb köszönet számára az, ha a családok megtalálják a boldogulásukat. Számtalan vállalkozást irányít, melyek közül a legkedvesebb számára Aggteleken található, ahol vadon termő gyümölcsökből pálinkát készítenek. A környéken a munkanélküliség szinte egyik pillanatról a másikra eltűnt, ahogy Ács Sándor meglátta az üzleti lehetőséget a pálinkában és a falusi turizmusban. Gazdasági tevékenységéért nemrégiben Köztársasági Érdemrendben részesült.
Riporter: Juhász Zsolt



*

ej a titkos szerelem
titkosan kezdõdik
mégis utoljára
kivilágosodik

ej nem az a jó gazda
kinek hat ökre van
csak az a jó gazda
kinek szép lánya van

ej minek a hat ökör
a nagy istállóba
ha nincsen szerelem
a két ifijúba

***

búza búza búzavirág
engem szól az egész világ
egész világ rólam beszél
de azt csak elfújja a szél

búzát vetettem keresztbe
jutok-e babám eszedbe
ahány szem van egy keresztbe
annyiszor jussak eszedbe

***

jaj de szépen harangoznak
talán az én galambomnak
most viszik a temetõbe
el sem búcsúzhatok tõle

bárcsak addig ki ne vinnék
míg én innét haza mennék
koporsójára borulnék
jaj de keservesen sírnék

***

el akartam a csizmámat cserélni
de a babám nem akarta engedni
engedd babám nem a te pénzed ára
én kerestem a magyarbõdi határba

kossuth lova megérdemli a zabot
kétszer kerülte meg magyarországot
ha még egyszer körülkerülte volna
magyar gyerek osztrák baka nem volna

Felföld - Tükrös zenekar