VÁLOGATOTT
MAGYAR KÖZMONDÁSOK
Az abc-ét sem tudja, mégis papolni akar.
*
Annyit tud hozzá, mint tyúk az abc-éhez.
*
Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput szíveden.
*
Kinek isten akarja, az ablakon is beveti.
*
Se kinn se benn, mint az ablakfa.
*
Legjobb ostor az abrak.
*
Sokat viselt abrosz végre szösszé válik.
*
Könnyebb az acélt eltörni, mint meghajtani.
*
A ki kérdi: kell-e, nem örömest ad.
*
Ha nem adok, te haragszol, ha meg adok: én is.
*
Adj uram isten, de hamar.
*
Ha adtál, felejtsed, ha vettél, említsed.
*
Könnyű adni, a mi nem kell.
*
Szép ott adni, a hol senki se kér.
*
Ki nem akar adni, azt mondja: nincs.
*
Könnyű a máséból adakozni.
*
Adós fizess, beteg nyögj.
*
Sarkalással szokott adós jól fizetni.
*
Adós embernek sokszor kell hazudni.
*
Ki vagyonánál többel adós, semmije sincs.
*
Pénzzel, nem búsulással fizetik az adósságot.
*
Régi adósság annyira fölmegy, hogy utoljára el sem éred.
*
Hátrább az agarakkal.
Nyúl után bottal veri az agarat.
Nem örülnek a nyulak, mikor az agarak fiadzanak.
*
Agyag is tündöklik, ha rá szolgál a nap.
*
Nehéz az agyagot ásni.
Fösvénytől valamit kinyerni.
*
Ki mi felől nem tud, azt nem is áhítja.
*
Ajándék megvakítja a bírót.
*
Ajándék marhának nem kell fogát nézni.
*
Ajándékkal mindent lehet hajtani.
*
Ajándék a jó baráttal is nótát fordíttat.
*
Kéretlen ajándék legkedvesebb.
*
Ajándék-elvétel szabadság-letétel.
*
Ajtó közé nem teszem ujjamat.
*
Kivered az ajtón, bejön az ablakon.
*
Nyitva az ajtó, akár föl, akár alá.
*
A ki utoljára marad, tegye be az ajtót.
*
Nagyúr és kutya után teszik be az ajtót.
*
Aki akar, lel okot.
*
Nem mint akarnók, hanem a mint lehet.
*
Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes.
*
Minden nehéz utat meggyőz az akarat.
*
Nemakarás fejvakarás.
Nemakarásnak nyögés a vége.
*
Könnyű az akarót rábeszélni.
*
A könnyű is nehéz a nemakarónak.
*
Az akasztás sem esik ingyen.
*
Akasztással is elhíresedik az ember.
*
Kinek akasztófa a helye, nem hal a Dunába.
*
Akasztófa senkit se hí, mindenkit elfogad.
*
Magához hívja az akasztófa.
Jobb messzi lenni az akasztófától.
*
Akasztófa-virágból is lesz néha gyümölcs.
*
Nincs savanyúbb az alamizsna-kenyérnél.
*
Süket és néma legyen, ki alattvalókkal békében akar élni.
*
Mennél alázatosb, annál gyalázatosb.
*
Üstökén kell ragadni az alkalmat.
*
Jobb az ösztövér alku, mint a kövér végzés.
*
Édesebb az alma, ha nincs ott a pásztor.
Tiltott alma jobb ízü.
*
Nem esik messze alma fájátul.
*
Későn érő alma tart sokáig.
*
Szép alma is gyakorta savanyu.
*
Jó mikor alszik.
Akárki is jámbor, mig aluszik.
*
Ki mennél kevesebbet alszik, annál többet él.
Eleget alhatunk, ha meghalunk.
*
Az aluszik legjobban,
ki nem érzi, mily keményen fekszik.
*
Éhes embernek csel gyanánt esik az alvás.
*
Akkor jó elhagyni az alvást, mikor legjobban esik.
*
Ha isten akarja, aludttej is elsül.
Az aludttejet is megfújja.
*
Angyal szól belőled.
*
Angyalok közt is voltak pártosok.
*
Hol nyájas az anya, kényes a leánya.
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.
Keserves anyának potrohos gyermeke.
*
Legjobb étek az anya teje.
*
Eb-anyának kutya a leánya.
*
Még rossz anya is jámbor magzatot szeret.
*
Hol egyszer az anya mostoha, az apa is mostoha.
*
Nyakas apa, fejes fia.
*
Hol gyáva az apó, anyó nevén hívják a fiukat.
*
Apánk evett almát, a mi fogunk vásik.
*
Nincs eszesb apát úr, mint ki barátbul lett.
Hal barát, hal szamár, változik az apáturság.
*
Tizenharmadik apostol.
Apostolok közt is volt egy Júdás.
*
Áprilist járni.
*
Ha aprítottad, meg is edd.
Van mit aprítani a tejbe.
*
Apróbul sok kell.
*
Tanuld meg előbb az aprót, úgy kezdj a nagyobbhoz.
*
Ki aprónkint költ, tovább beéri vagyonával.
*
Nem mind arany a mi fénylik.
*
Az egyenes szív is lehet tekervényes.
*
Arany tűzben tisztul, polyva megég.
*
Ki jókor kel, aranyat lel.
*
Aranyból sem lesz gyűrű, ha meg nem verik.
*
Fillérrel szokták az aranyat kímélni.
*
Tudja a halál, hogy csak sár az arany.
*
Arany sárban is csak arany.
*
Ki azt ígéri, hogy aranyat csinál,
ezüstöt akar csalni.
*
Jól nem lakik ember arannyal.
*
Ha peng az arany, bátran hallgat a prókátor.
*
Nem használ az arany, míg a föld gyomrában hever.
*
Kinek esze nincs, aranyon sem fordíthat valamit.
*
Nem esik le ujjáról az arany gyűrű.
*
Nincs rangján alul ezt vagy azt megtenni.
*
Nincs szebb szó az arany pengésénél.
*
Kinek nincs aranya, szolgálatát ajánlja.
*
Nem mindig az arat, a ki vet.
*
Ott is arat, a hol nem vetett.
*
Szív tolmácsa az arc.
*
Bélyeges arcnak ne higgy.
*
Nehéz a bánatos arcnak víg kedvet mutatni.
*
Jó asszony a háznak koronája.
*
Mérges asszonynak haragos leánya.
*
Nehezen egyeznek meg a szép asszonyok.
*
Könnyebben felejti kígyó farka vágását,
mint egy asszony legkisebb bosszúságát.
*
Nem jól folyik a ház dolga,
hol asszony visel gatyát.
*
Tálban konc, ne nézz az asszonyra.
*
Nyelve veri meg az asszonyt.
*
Tűz, asszony és tenger miatt vesz sok ember.
*
Házban az asszony helye.
*
Pénz olvasva, asszony verve jó.
*
Az asszonynak alább eggyel.
*
Ha asszonyok sírnak, megnyírnak.
*
Ki szóbeli asszonnyal társalkodik,
hamar kurafi név ragad rá.
*
Mosolygós asszonynak,
görhes lónak, világos felhőnek nem kell hinni.
*
Nincs hamisabb víz az asszonyok könyhullatásánál.
*
Megódd magad szakállas asszonytól.
*
A mely asszony hányja veti jámborságát, fekszik ott valami.
*
Ha szemérmes is az asszony, ne bízd idegen kézre.
*
Könnyebb az asszonyt tánczba vinni,
mint ránczba szedni.
*
Nem tudja részeg asszony mi a szemérem.
*
Elég okos az asszony,
ha mikor esik, eresz alá áll, hogy ne ázzék.
*
Asszonyok fegyvere fenyegetés.
*
Szép asszony is, ha megvénül, csúnya időt ér.
*
Jaj oly szegény sorsa, ki gazdag asszonyt vett.
*
Szép asszony a ház szemefénye.
*
Asszonyt, vásznat ne végy gyertyavilágnál.
*
Az asszony két oszlopot tart a háznál.
*
Okos asszony nem marad gyermek nélkül.
*
Egy asszony sem szemérmes a sötétben.
*
Teli van kíváncsisággal, mint a terhes asszony.
*
Hol sok asszonynép van, sok a példabeszéd.
*
Éhen marad, ki asztalnál szemérmeskedik.
*
Jobb kicsiny asztalhoz ülni csendességgel,
mint nagyhoz bosszúval.
*
Alacsony asztalról bátorságosabb enni.
*
Asztal hazugja.
(Hízelkedő, tányérnyaló.)
*
Asztal alatt keveri a kártyát.
*
A mint atyák fujják, a fiak ugy ropják.
Mint atyák dudolnak, fiak ugy tánczolnak.
*
Komoran néz fiára az atya, de más van szívében.
*
Jobb ma az idegen, mint az atyafi.
*
Ne utáld meg atyádfiát, ha szegény is.
*
Sógorság, komaság nem nagy atyafiság.
*
Akkor még Ádám is kis inas volt.
*
Mindnyájan atyafiak vagyunk Ádámrul.
*
Ádám látott ilyet siheder korában.
*
Hejh! míg a szememet ki nem verte az ág,
Hejh! nem is úgy forgott a világ. (Népdal.)
*
Szegényt az ág is húzza.
*
Zöld ágra jut/vergődik
*
Ágy tartsa a lábát, ne láb az ágyat.
*
A mint veted ágyadat, úgy aluszod álmodat. Sz.
*
Egy pénz ára szatyorért két kupa áldomás.
Áldomás áldomással jó.
*
Ugyan derék állapot, beittuk a kalapot.
*
Egy jó álom minden fáradságot helyrehoz.
*
Kinek mihez kedve, azért álmát felejtse.
*
Álomban, szerelemben nincs lehetetlenség.
*
Nem sokat kell álmon építeni.
*
Ki álnokságot vet, bút arat.
*
Úgy keresd az általutat, hogy kerülőbe ne akadj.
*
Az általvetőnek csak elejét látjuk.
*
Ángy
Ne tanítsd ángyodat ágyba szállni. KV.
Ne játsszál ángyoddal.
*
Árnyék.
Hajszálnak is van árnyéka.
Míg az ember árnyékot vet, mindig lesz nyomorúsága.
Nem ijed meg a maga árnyékától.
Árnyékot ölel.
Árnyék után kapdos.
Ma is akkora árnyéka, mint tegnap.
Árnyékkal ijeszti az oroszlánt.
Maga árnyékának is köszön.
Árnyék szolgára szorult.
*
Árok.
Ne ugorj ott, a hol árok nincsen.
Ne ugrándozz árkon, nem esel beléje.
Akkor mondj hoppot, ha általugrottad az árkot.
Nagy árkot ásál, nagy a szökellője. P.
Árkon kívül hegymester.
Árkon, bokron túlvan.
*
Hetvenkedik mint árpaczipó a kemenczében.
*
Ki ártani akar, nem fenyegetőzik.
*
Ártatlanságnak csak egy a szava.
*
Vásár nélkül is elkel a jó áru.
*
Hitvány kereset az árulkodás.
*
Árva
Árva az árva, ha arany is kapufája.
Nehéz kenyér az árváé.
MAGYAR KÖZMONDÁSOK
Az abc-ét sem tudja, mégis papolni akar.
*
Annyit tud hozzá, mint tyúk az abc-éhez.
*
Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput szíveden.
*
Kinek isten akarja, az ablakon is beveti.
*
Se kinn se benn, mint az ablakfa.
*
Legjobb ostor az abrak.
*
Sokat viselt abrosz végre szösszé válik.
*
Könnyebb az acélt eltörni, mint meghajtani.
*
A ki kérdi: kell-e, nem örömest ad.
*
Ha nem adok, te haragszol, ha meg adok: én is.
*
Adj uram isten, de hamar.
*
Ha adtál, felejtsed, ha vettél, említsed.
*
Könnyű adni, a mi nem kell.
*
Szép ott adni, a hol senki se kér.
*
Ki nem akar adni, azt mondja: nincs.
*
Könnyű a máséból adakozni.
*
Adós fizess, beteg nyögj.
*
Sarkalással szokott adós jól fizetni.
*
Adós embernek sokszor kell hazudni.
*
Ki vagyonánál többel adós, semmije sincs.
*
Pénzzel, nem búsulással fizetik az adósságot.
*
Régi adósság annyira fölmegy, hogy utoljára el sem éred.
*
Hátrább az agarakkal.
Nyúl után bottal veri az agarat.
Nem örülnek a nyulak, mikor az agarak fiadzanak.
*
Agyag is tündöklik, ha rá szolgál a nap.
*
Nehéz az agyagot ásni.
Fösvénytől valamit kinyerni.
*
Ki mi felől nem tud, azt nem is áhítja.
*
Ajándék megvakítja a bírót.
*
Ajándék marhának nem kell fogát nézni.
*
Ajándékkal mindent lehet hajtani.
*
Ajándék a jó baráttal is nótát fordíttat.
*
Kéretlen ajándék legkedvesebb.
*
Ajándék-elvétel szabadság-letétel.
*
Ajtó közé nem teszem ujjamat.
*
Kivered az ajtón, bejön az ablakon.
*
Nyitva az ajtó, akár föl, akár alá.
*
A ki utoljára marad, tegye be az ajtót.
*
Nagyúr és kutya után teszik be az ajtót.
*
Aki akar, lel okot.
*
Nem mint akarnók, hanem a mint lehet.
*
Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes.
*
Minden nehéz utat meggyőz az akarat.
*
Nemakarás fejvakarás.
Nemakarásnak nyögés a vége.
*
Könnyű az akarót rábeszélni.
*
A könnyű is nehéz a nemakarónak.
*
Az akasztás sem esik ingyen.
*
Akasztással is elhíresedik az ember.
*
Kinek akasztófa a helye, nem hal a Dunába.
*
Akasztófa senkit se hí, mindenkit elfogad.
*
Magához hívja az akasztófa.
Jobb messzi lenni az akasztófától.
*
Akasztófa-virágból is lesz néha gyümölcs.
*
Nincs savanyúbb az alamizsna-kenyérnél.
*
Süket és néma legyen, ki alattvalókkal békében akar élni.
*
Mennél alázatosb, annál gyalázatosb.
*
Üstökén kell ragadni az alkalmat.
*
Jobb az ösztövér alku, mint a kövér végzés.
*
Édesebb az alma, ha nincs ott a pásztor.
Tiltott alma jobb ízü.
*
Nem esik messze alma fájátul.
*
Későn érő alma tart sokáig.
*
Szép alma is gyakorta savanyu.
*
Jó mikor alszik.
Akárki is jámbor, mig aluszik.
*
Ki mennél kevesebbet alszik, annál többet él.
Eleget alhatunk, ha meghalunk.
*
Az aluszik legjobban,
ki nem érzi, mily keményen fekszik.
*
Éhes embernek csel gyanánt esik az alvás.
*
Akkor jó elhagyni az alvást, mikor legjobban esik.
*
Ha isten akarja, aludttej is elsül.
Az aludttejet is megfújja.
*
Angyal szól belőled.
*
Angyalok közt is voltak pártosok.
*
Hol nyájas az anya, kényes a leánya.
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.
Keserves anyának potrohos gyermeke.
*
Legjobb étek az anya teje.
*
Eb-anyának kutya a leánya.
*
Még rossz anya is jámbor magzatot szeret.
*
Hol egyszer az anya mostoha, az apa is mostoha.
*
Nyakas apa, fejes fia.
*
Hol gyáva az apó, anyó nevén hívják a fiukat.
*
Apánk evett almát, a mi fogunk vásik.
*
Nincs eszesb apát úr, mint ki barátbul lett.
Hal barát, hal szamár, változik az apáturság.
*
Tizenharmadik apostol.
Apostolok közt is volt egy Júdás.
*
Áprilist járni.
*
Ha aprítottad, meg is edd.
Van mit aprítani a tejbe.
*
Apróbul sok kell.
*
Tanuld meg előbb az aprót, úgy kezdj a nagyobbhoz.
*
Ki aprónkint költ, tovább beéri vagyonával.
*
Nem mind arany a mi fénylik.
*
Az egyenes szív is lehet tekervényes.
*
Arany tűzben tisztul, polyva megég.
*
Ki jókor kel, aranyat lel.
*
Aranyból sem lesz gyűrű, ha meg nem verik.
*
Fillérrel szokták az aranyat kímélni.
*
Tudja a halál, hogy csak sár az arany.
*
Arany sárban is csak arany.
*
Ki azt ígéri, hogy aranyat csinál,
ezüstöt akar csalni.
*
Jól nem lakik ember arannyal.
*
Ha peng az arany, bátran hallgat a prókátor.
*
Nem használ az arany, míg a föld gyomrában hever.
*
Kinek esze nincs, aranyon sem fordíthat valamit.
*
Nem esik le ujjáról az arany gyűrű.
*
Nincs rangján alul ezt vagy azt megtenni.
*
Nincs szebb szó az arany pengésénél.
*
Kinek nincs aranya, szolgálatát ajánlja.
*
Nem mindig az arat, a ki vet.
*
Ott is arat, a hol nem vetett.
*
Szív tolmácsa az arc.
*
Bélyeges arcnak ne higgy.
*
Nehéz a bánatos arcnak víg kedvet mutatni.
*
Jó asszony a háznak koronája.
*
Mérges asszonynak haragos leánya.
*
Nehezen egyeznek meg a szép asszonyok.
*
Könnyebben felejti kígyó farka vágását,
mint egy asszony legkisebb bosszúságát.
*
Nem jól folyik a ház dolga,
hol asszony visel gatyát.
*
Tálban konc, ne nézz az asszonyra.
*
Nyelve veri meg az asszonyt.
*
Tűz, asszony és tenger miatt vesz sok ember.
*
Házban az asszony helye.
*
Pénz olvasva, asszony verve jó.
*
Az asszonynak alább eggyel.
*
Ha asszonyok sírnak, megnyírnak.
*
Ki szóbeli asszonnyal társalkodik,
hamar kurafi név ragad rá.
*
Mosolygós asszonynak,
görhes lónak, világos felhőnek nem kell hinni.
*
Nincs hamisabb víz az asszonyok könyhullatásánál.
*
Megódd magad szakállas asszonytól.
*
A mely asszony hányja veti jámborságát, fekszik ott valami.
*
Ha szemérmes is az asszony, ne bízd idegen kézre.
*
Könnyebb az asszonyt tánczba vinni,
mint ránczba szedni.
*
Nem tudja részeg asszony mi a szemérem.
*
Elég okos az asszony,
ha mikor esik, eresz alá áll, hogy ne ázzék.
*
Asszonyok fegyvere fenyegetés.
*
Szép asszony is, ha megvénül, csúnya időt ér.
*
Jaj oly szegény sorsa, ki gazdag asszonyt vett.
*
Szép asszony a ház szemefénye.
*
Asszonyt, vásznat ne végy gyertyavilágnál.
*
Az asszony két oszlopot tart a háznál.
*
Okos asszony nem marad gyermek nélkül.
*
Egy asszony sem szemérmes a sötétben.
*
Teli van kíváncsisággal, mint a terhes asszony.
*
Hol sok asszonynép van, sok a példabeszéd.
*
Éhen marad, ki asztalnál szemérmeskedik.
*
Jobb kicsiny asztalhoz ülni csendességgel,
mint nagyhoz bosszúval.
*
Alacsony asztalról bátorságosabb enni.
*
Asztal hazugja.
(Hízelkedő, tányérnyaló.)
*
Asztal alatt keveri a kártyát.
*
A mint atyák fujják, a fiak ugy ropják.
Mint atyák dudolnak, fiak ugy tánczolnak.
*
Komoran néz fiára az atya, de más van szívében.
*
Jobb ma az idegen, mint az atyafi.
*
Ne utáld meg atyádfiát, ha szegény is.
*
Sógorság, komaság nem nagy atyafiság.
*
Akkor még Ádám is kis inas volt.
*
Mindnyájan atyafiak vagyunk Ádámrul.
*
Ádám látott ilyet siheder korában.
*
Hejh! míg a szememet ki nem verte az ág,
Hejh! nem is úgy forgott a világ. (Népdal.)
*
Szegényt az ág is húzza.
*
Zöld ágra jut/vergődik
*
Ágy tartsa a lábát, ne láb az ágyat.
*
A mint veted ágyadat, úgy aluszod álmodat. Sz.
*
Egy pénz ára szatyorért két kupa áldomás.
Áldomás áldomással jó.
*
Ugyan derék állapot, beittuk a kalapot.
*
Egy jó álom minden fáradságot helyrehoz.
*
Kinek mihez kedve, azért álmát felejtse.
*
Álomban, szerelemben nincs lehetetlenség.
*
Nem sokat kell álmon építeni.
*
Ki álnokságot vet, bút arat.
*
Úgy keresd az általutat, hogy kerülőbe ne akadj.
*
Az általvetőnek csak elejét látjuk.
*
Ángy
Ne tanítsd ángyodat ágyba szállni. KV.
Ne játsszál ángyoddal.
*
Árnyék.
Hajszálnak is van árnyéka.
Míg az ember árnyékot vet, mindig lesz nyomorúsága.
Nem ijed meg a maga árnyékától.
Árnyékot ölel.
Árnyék után kapdos.
Ma is akkora árnyéka, mint tegnap.
Árnyékkal ijeszti az oroszlánt.
Maga árnyékának is köszön.
Árnyék szolgára szorult.
*
Árok.
Ne ugorj ott, a hol árok nincsen.
Ne ugrándozz árkon, nem esel beléje.
Akkor mondj hoppot, ha általugrottad az árkot.
Nagy árkot ásál, nagy a szökellője. P.
Árkon kívül hegymester.
Árkon, bokron túlvan.
*
Hetvenkedik mint árpaczipó a kemenczében.
*
Ki ártani akar, nem fenyegetőzik.
*
Ártatlanságnak csak egy a szava.
*
Vásár nélkül is elkel a jó áru.
*
Hitvány kereset az árulkodás.
*
Árva
Árva az árva, ha arany is kapufája.
Nehéz kenyér az árváé.
