BOLDOG(TALAN)OK ÉLETMINŐSÉGE
ÉGI/FÖLDI POKLA ÉS PARADICSOMA
SZABAD ÖTLETEK/IDÉZETEK/DOKUMENTUMOK
hallod-e te szelidecske
leány vagy-e vagy menyecske
nem vagyok én szelídecske
sem leány de sem menyecske
mer én kerti virág vagyok
a harmatért maj meghalok
mer én kerti virág vagyok
a harmatért maj meghalok
ha te virág vagy a kertbe
én meg harmat vagyok benne
este a virágra szállok
reggelig rajta úszkálok
hozd fel isten azt a napot
hogy süsse fel a harmatot
a füvekről a harmatot
a szívemről a bánatot
kinek nincs kedve itt lakni
menjen mennyországba lakni
építsen az égre házat
ott nem éri semmi bánat
építsen az ég szélére
ott nem éri semmiféle
építsen az égre házat
ott nem éri semmi bánat
ha én gólya madár volnék
túl a tengereken szállnék
ott imádkoznám hazámér
hazámban a szép rózsámér
ha én levelet írhatnék
arany pecsét alatt írnék
a szívemet belétenném
hozzád rózsám elküldeném
most akadtam egy csurgóra
a csurgóba egy leányra
kinek annyit ér a szája
színaranyból van a lába
mézből van a nyeldeklője
ezüstből a beszélője
szeme kökény foga gyémánt
az inge aranypaszománt
addig élek amíg élek
amíg bennem zeng a lélek
aj-ra-ra...
zeng a lélek zeng a szó
zeng a szerelem ajtó
aj-ra-ra...
*
ÚJJÁSZÜLETÉS
Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű férfi,
aki a
zsidók egyik főembere volt.
Éjnek idején fölkereste Jézust, és ezt mondta neki:
„Mester, tudjuk, hogy te Istentől jött tanító vagy.
Senki sem tud ugyanis ilyen csodajeleket tenni,
amilyeneket te művelsz,
ha az Isten nincs vele.”
Jézus így felelt neki:
„Bizony, bizony, mondom neked,
ha valaki újra
nem születik, nem láthatja meg az Isten országát.”
Erre Nikodémus megkérdezte:
„Hogyan születhetik valaki újra, amikor már öreg?
Csak nem térhet vissza
anyja méhébe, hogy
újra szülessék?”
Jézus így felelt:
„Bizony, bizony, mondom neked:
aki újjá nem születik vízből és Szentlélekből,
nem mehet be
az Isten országába.
Ami testből születik, az test,
– ami viszont Lélekből születik, az lélek.
Ne csodálkozz azon, hogy ezt mondtam neked:
újjá kell
születnetek!
A szél ott fúj, ahol akar;
hallod ugyan
a zúgását, de nem tudod, honnan
jön, és hová megy.
Így van ez mindenkivel, aki a Lélekből született.”
Jn 3,1-8
*
Magyarosi Árpád, Fiúka emlékére
*
Viccelődés
Két cowboy ül a kocsmában, és beszélgetnek:
- Te, látod azt a fekete kalapos fickót a sarokban?
- Nem.
Bum, bum, bum! Lelő a fickó mindenkit az ivóban!
- Most már látod?
- Igen.
- Na, arra a fickóra nagyon haragszom!
+
Lélekszakadva esik be három zsidó a rabbihoz:
- Képzeld rabbi, egy huligán megkergetett
bennünket!
- De miért futottatok előle? - csodálkozik a rabbi
- Hiszen ti hárman voltatok, ő meg csak egyedül.
- Mert nem tudtuk, hogy melyikünket kergeti.
+
- Téged mi zavar jobban, a tudatlanság vagy a
közöny?
- Nem tudom és nem is érdekel!
+
A bolondokházában
az egyik beteg a vízvezetéknél áll,
és egy botra kötött madzagot lógat be a kagylóba.
Az ápoló tapintatosan kérdi tőle:
- Na, hány halat fogott eddig?
A bolond rámered:
- Maga őrült, a vízvezetékben!?
+
„Törököt fogtam, nem ereszt”
Két székely télen megy az erdőre fát vágni.
A kettő két különböző irányba megy, mire az egyik a
másiknak:
- Gyere komám, mert fogtam egy medvét!
Ere a másik:
- Akkor hozd ide!
Az előző:
- Igen, de az istennek sem akar elengedni!
*
A SZEGÉNY EMBER ÉS A NŐ
A szegények iskolája VII. fejezet
Márai Sándor
*
Itt élni és halni
„El fussunk? nincs hova,
sohun másutt Magyarországot meg nem találjuk;
senki a maga országából barátságunkért ki nem
mégyen,
hogy minket helyezhessen belé,
az mi nemes szabadságunk az ég alatt sohun nincs,
hanem Pannoniában:
itt nekünk győznünk vagy meghalnunk kell.”
(Zrínyi Miklós)
*
20:00, Kedd (április 17.), DUNA Televízió
A hetedik pecsét
(Det Sjunde inseglet)
fekete-fehér, svéd filmdráma, 96 perc, 1957
rendező: Ingmar Bergman
Antonius Block a vitéz és fegyverhordozója, Jöns a
keresztes háborúból térnek vissza. Lepusztult földeken, dühöngő járványok
között vezet útjuk. Block a vándorlást úgy tekinti, mint a megismeréshez,
tudáshoz vezető utat. Minden áron tudni akar. Ha Isten hallgat, kész
megkérdezni a Sátánt. Jonsot nem foglalkoztatják túlságosan ura metafizikai
kételyei. Úgy örül az életnek, ahogyan az van. Nem veszi észre a Halált, amely
egyedül készséges elbeszélgetni Block-kal és sakkjátszmát folytatni vele.
Utazásuk során a legszörnyűbb erőszaknak és önkorbácsoló menetnek szemtanúi.
Találkoznak egy rémült fiatal lánnyal, akit boszorkányságért halára ítéltek és
egy különös bűvészcsaláddal, akiket Block megment a halál elől. Az utolsó
vacsora után, amelyet Block feleségének várában költ el, a Halál egy
igazságkeresőt és saját megvilágosodását hozza magával.
*
Romhányi József:
A bűnbánó elefánt
Az elefánt elmélázva
a tópartra kocogott,
és nem vette észre lent a
fűben a kis pocokot.
Szerencsére agyon mégsem
taposta,
csak az egyik lábikóját
egyengette laposra.
- Ej de bánt, ej de bánt!
- sopánkodott az elefánt.
- Hogy sajnállak,
szegényke!
Büntetésül te most tízszer
ráhághatsz az enyémre!
*
20:30, Kedd (április 17.), Duna World
Szerelmes földrajz
"Fegyverhordozók" - Egészséges
nosztalgia
(Hámori József)
magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 30 perc
Az aktuális rész ismertetője:
"Ahhoz, hogy valóban jó és boldog légy, minél
többet kell tudnod a világról. Anyámnak volt ez a filozófiája. Amikor hazatérek
Fegyvernekre, óhatatlanul, egészséges nosztalgiával gondolok vissza arra, mit
is kaptunk és milyen fantasztikus életünk volt itt gyerekkoromban. Ez mindig
eszembe jut, s ez magyarázza azt, hogy amint csak tehetem, ha csak rövid időre
is, vissza-visszatérek ide. Egészséges nosztalgiának érzem, ha valaki még
hetven év után is kiemeli szülőföldjét a többi régió közül és azt mondja: igen,
nekem ez a kedves helyem."
Így vall kedves, szeretett vidékéről Hámori József
akadémikus, agykutató, sorozatunk mostani részének főszereplője.
*
Dinnyés dalok
1.
Az idő elszáll felettünk
Barátomat régen láttam
Együtt
jártunk iskolába
Ó az idő
hogy elszállt felettünk
Barátomat
megkerestem
Tiszta
szívvel üdvözöltem
Ó az idő
hogy elszállt felettünk
Barátomnál
jártam menő fejet láttam
Megváltozott
nem olyan mint vártam
Nagyképűen
fogadott ő
Pénze van
hát ő a menő
Ó az idő
hogy elszállt felettünk
A barátnak
nyoma sincsen
Asztalánál ő
az isten
Ó az idő
hogy elszállt felettünk
Barát volt ő
régen fociztunk a réten
Megváltozott
nem olyan mint régen
Felálltam
hát és otthagytam
Egy baráttal
kevesebb van
Ó az idő
hogy elszállt felettünk
Itt a vége
fuss el véle
Barátja lett
az erszénye
Ó az idő
hogy elszállt felettünk
2.
Veress Miklós: Karrier
Még meg sem
hozta a gólya
Máris volt
protekciója
Hallgatták
hogyan bömböl
Nagy fej
lesz a gyerekbõl
Kondenzált anyatej
Diplomás
dada kell
Ez ám a
karrier
Sikerrel
vette a gátat
Jelessel az
iskolákat
Õ sem
tehetett róla
Ilyennek
hozta a gólya
Buktasson
aki mer
Az apja
csuda fej
Ez ám a
karrier
Mert félt a
vértõl a szagtól
Nem lett õ
orvos csak doktor
S hogy el ne
kopjon a lába
Benyomták
egy irodába
A nejnek
teddy bear
A kutya
terrier
Ez ám a
karrier
Aztán az
utolsó akta
Osztályon
felüli kripta
Nem érdeklik
a holtak
Õ polgár
módra porlad
Kukacok aki
mer
Tiétek ez a
fej
És ez a
karrier
*
Karrier - Dinnyés József portréfilm
*
OTTHON, ÉDES OTTHON
Mindenütt jó, de a legjobb otthon
Otthon parancsolj, másutt hallgass
Ki otthon jól nem lakik, máshova megy enni
Amíg otthon ülhetsz, ne menj Bécsbe
Engedd be a tótot és kitúr a házadból
Lakva ismerni meg egymást
Sok jó ember kis helyen elfér
Otthon lakjék, ki kedvére kíván élni
Utcán angyal, otthon ördög
A boldogság otthon készült holmi
Utcán fodros, otthon rongyos
Ami itthon kis vétek, az ott kin tömérdek nagy
A csirkék hazajönnek aludni
A férfiak házat építenek, a nők otthon teremtenek
A kétlaki ember éhen hal
Legyen mégoly kicsi a lak, a sajátom - otthonom
Saját otthonodban te vagy mindenben az úr
Az otthonod a te királyságod
Ha nincs semmi dolgod, menj haza korán
Ha egy otthon boldog, az nem lehet szűk
Otthon minden könnyű
Menj el mindenhova, de térj haza élni
Hazájában lakjék az a nép, amelyik kedvére akar
élni
Inkább hazádban pór légy mint idegenben úr
*
RÉSZEGEK
Krisztus urunk is kitért a részeg elöl
Bolond és részeg mond igazat
Aki részeg, az kurva is
Egyik részeg, a másik tántorog
A részegből csak az ital beszél
Részegre titkot ne bízz
Részegséget, kevélységet nehéz titkolni
Garázda mint a részeg ember
Ki részeg korában vét, józan korában bűnhődjék
*
SZAVAD ADNI
Aki könnyen ígér, nehezen ad
Ígérd meg, ne add meg - nem károsodsz meg
Teljesítsd ígéreted, hogy legyen becsületed
Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó
Az ördög sokat ígér, keveset ad, az is keserű...
Ígéret bolondnak öröm
Itt a kezem, nem disznóláb
Ígéret adóssá tesz
Arany hegyet ígér
Egy adok többet ér három ígérdmegnél
Ígérni uraság, megadni emberség
A sok ígéret nem teszi gazdaggá a szegényt
*
HALANDÓSÁG ÉS HALÁL
A halál a halhatatlanság kezdete
A halál ellen nincs orvosság
Ne féjl a haláltól, csak a kínjától
Ostobaság halálfélelemben meghalni
Csak a halál biztos
A halál egy percig rossz, az élet meg végig
Öregnek ajtóban, fiatalnak lesben a halál
Király vagy koldus - születése és halála egyforma
Hogy boldog legyen halálod, tanulj meg élni
Az élet senkinek sem a saját tulajdona
Meztelenül születik mindenki és úgy is megy el
Az érdemeket csak a halál után ismerik el
*
EGÉSZSÉG
Nem gyógyul az, aki búsul
Ami az egyiknek orvosság, az a másiknak méreg
Sohasem gyógyul meg az a beteg, akit sok orvos
kezel
Az orvos kezel, a természet gyógyít
Egészségesnek nem kell orvosság
Fűbe, fába adta az isten az orvosságot
Nincs zöld szamár és okos patikus
*
IRIGYSÉG
Aki irigy, azt megeszi a mirigy
Jobb száz irigy mint egy szánó
Az irigyek meghalnak, az irigység soha
Az irigy ember mindenkiét kívánja
Akik irigykednek, mindenben hibát lelnek
Az irigység a mások jóléte miatt érzett betegség
Irigytől hiába kérünk, úgyse ad
Irigy kutya bújj a lukba
Az irigy mások szerencséjét a maga kárának tartja
Hitvány szerencse, melynek irigy nincs
Nem jó annak a dolga, akinek nincs irigye
Ami nélkül ellehetsz, azt mástól ne irigyeld
*
ÉLET ÉS HALÁL
Örüljön, aki él
Az él sokat, aki jól él
Míg az ember él, sok mindent megér
Addig élek, míg a karom
Ha sokáig akarsz élni, akkor nem tudj mindent
Hamar meghal, ki korán kezd élni
Nem azért élünk, hogy együnk
Amint élsz, annyit érsz
Úgy élj mintha ma meghalnál
Nehéz igazán élni, de jó
Mindenki úgy él, ahogy tud
Ha sokáig akarsz élni, keveset egyél
*
ADOK ÉS KAPOK
Aki kérdi, kell-e, az nem szívesen ad
Kétszer ad, ki gyorsan ad
Semmit sem ad, ki késlekedik az adománnyal
Add uramisten, de most mindjárt
Amit nem adhatsz, ne vedd el
Ha adnak, vedd el - ha ütnek, fuss el
Szép ott adni, ahol senki sem kér
Ha adtál, felejtsd el - ha kaptál, említsed
Jobb adni mint kapni
Ha adsz a jobbal, ne lássa a bal
Amit jókedvedben adtál, ne vedd vissz haragodban
A jókedvű adakozó szereti az isten
Könnyű a máséból adakozni
Aki nem akar adni, azt mondja, hogy nincs
Kinek nem kell, annak adna
*
Édesanyám rózsafája
Engem nyílott utoljára.
Bár sohase nyílott volna, nyílott
volna
Maradtam volna bimbóba hadd el, hadd.
Én vagyok az aki nem jó
Fellegajtó nyitogató.
Nyitogatom a felleget, a felleget,
Sírok alatta eleget hadd el, hadd.
Sírok, mikor nem látja más,
Hull a könnyem, mint kútforrás.
Hull előmre, hull a földre, hull a
földre,
Hull a gyászos kebelemre, hadd el, hadd.
Titkon szeretőt tartani,
Bajos aztat elrejteni.
Már ezután olyat szeress, olyat
szeress,
Akit könnyen elfelejtesz, hadd el,
hadd.
Édesanyám sok szép szava,
Kit fogadtam, kit nem soha
Megfogadnám, de már késő, de már
késő,
Hull a könnyem, mint az eső, hadd el,
hadd.
*
M.U.Z.I.K. / MÉLYPINCE /
Jegyzőkönyv
politikai- és periratok 1980-84-ből
Erdős Péter intelmei 1980-ból, a Beatrice kapcsán
1981. március 23-25-én, Tatán, a Mező Imre KISZ
Iskolán a műfaj történetében első ízben került sor szakmai-politikai
tanácskozásra profi popzenészek, a könnyűzenével foglalkozó intézmények
képviselői és kultúrpolitikusok között. A zenészek kritizálták a mindennapok
gyakorlatától teljesen lemaradt jogi szabályozást, a politkusok pedig előadták
elvárásaikat.
Részletek a felszólalásokból:
Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes
Bródy János (Fonográf)
Benkő László (Omega)
Lendvai Ildikó, a KISZ KB Kulturális Osztályának
vezetője
Barabás János, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára
Részletek a CPg peranyagából
*
Ez a kislány akkor kezd búsulni,
Mikor a szoknyája kezd kurtulni.
Akkor jut a szerelem az eszébe,
Mikor sír a kicsi az ölébe.
Lányok-lányok tőlem tanuljatok,
A legénynek csókot ne adjatok!
Mer az a csók nem esik hejába,
Hull a könnyem a bölcső oldalára.
Jobb kezével töröli a szemét,
Bal kezével ringatja bölcsőjét.
Aludjál el szerelem virága,
Szerelemből jöttél a világra.
*
KIRÁLY BÉLA DICSTELEN MÚLTJA
Kívülállóként, hozzászólás egy tudományos
konferenciához
Úgy tűnik, hogy az NKE naptára 1950-et mutat! 2012.
április 11-én, Király Bélára emlékezve, tudományos konferenciát tartottak az
NKE dísztermében, amelyen – többek között – részt vett dr. Szabó Miklós (a
ZMNE) egykori rektora, dr. Romsics Ignác történész akadémikus, valamint a
Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar meghívott hallgatói.
Prof. Dr. Padányi József mérnök dandártábornok
(rektor-helyettes) köszöntötte a megjelenteket, utalván arra, hogy milyen nagy
jelentősége van a hagyományőrzésnek és milyen fontos állomásnak minősül Király
vezérezredes 100. születésnapjára tervezett ünnepi megemlékezés. Sajnálatos,
hogy a meghívott előadók (dr. Kaló József, dr. Horváth Csaba, dr. Okváth Imre,
dr. Horváth Miklós és Romsics Ignác) az elvtelen, a hazug, a pontatlan és a
csúsztatásokkal megtűzdelt dicséretek mellett semmi érdemlegest nem mondtak,
vagyis: a “tudományos konferencián” egyetlenegy hiteles adat és/vagy tény nem
hangzott el!
Nem untatva a Tisztelt Olvasókat, csupán néhány
(többszörösen bizonyítható) pontosítást villantok fel, bemutatva, hogy még
napjainkban is folytatódik a gátlástalan hazudozás, a csúsztatás, a
magamutogatás és az emberek (a közvélemény) szemérmetlen méretű (valamint
tartalmú) félrevezetése.
1/ Ellentétben a konferencián elhangzottaktól,
Király Béla ‘56 szeptemberében szabadult a börtönből, de nem Nagy Imrénél,
hanem Bata Istvánnál jelentkezett szolgálattételre, szánva – bánva bűneit és
bízva abban, hogy a szocializmus építésében rész vehet;
2/ Király Béla nem volt a Nemzetőrség
Főparancsnoka, ilyen funkció nem létezett,- Nagy Imre ‘56. október 28-án este,
a Nemzetőrség tiszteletbeli parancsnokává nevezte ki Királyt, de
Főparancsnokság létrehozását nem engedélyezte;
3/ Király Bélát ‘56, október 31-én az Elnöki Tanács
Budapest katonai parancsnokává nevezte ki;
4/ Király Béla a szovjetek második agressziójának
kezdetén (november 4-én, a kora reggeli órákban), három gépkocsival, mintegy
30-35 nemzetőrrel dezertált a fővárosból, a Szabadság hegyre, onnan
Nagykovácsiba távozott;
5/ Nagykovácsi mellett az ún. Kopasz hegyről nézte,
hogy a szovjetek bekerítették kicsiny csapatát, és nemzetőreit magukra hagyva,
Ausztriába menekült;
6/ Ausztriából az USA-ba távozott, ahol ‘56.
december 30-án az egyik New York-i napilapnak adott fényképes nyilatkozatában
azt állította, hogy 8 harckocsival és 300 emberével (Sic!) áttörte magát a
Budapestet körülvevő szovjet katonai gyűrűn és némi veszteség árán a Dunántúlra
vonult, majd Ausztriába távozott;
7/ Évekkel később (a harckocsikat kihagyván) azt
állította (több változatban) hogy egy felderítő Nemzetőr zászlóaljjal (ezt
ezredre, majd több ezer főre módosította) távozott a fővárosból;
8/ Újságokban, rádióban és különféle fórumokon azt
hangoztatta, hogy ‘56. november 4-én reggel telefonon beszélt Nagy Imrével, aki
megtiltotta neki, hogy a szovjetekkel szemben felvegye a fegyveres harcot, de
ezt már csak Nagy Imre kivégzése után merte elmondani, mivel tudta, hogy senki
sem képes megcáfolni ezt az állítását. Ugyanakkor kérdéses, milyen alapon
nyilatkozott úgy a rádióban Nagy Imre, hogy: “csapataink harcban állnak”, ha
Budapest katonai parancsnokának telefonon megtiltotta, hogy a szovjet
agresszorokra lövessen?
A “tudományos konferencián” az sem hangzott el,
hogy Király Béla Kőszegnél is cserben hagyta a katonáit (1945. március 29-én)
harmadmagával, Paraj századostól ellopott gépkocsival dezertált a várost
megközelítő orosz csapatokhoz, később pedig azt állította, hogy 2 ezer (azaz
kétezer) embert és több löveget vitt át a szovjetekhez, hogy megóvja a várost a
pusztítástól.
Király tehát háromszor dezertált (Kőszeg, Budapest,
Nagykovácsi), háromszor érdemelt volna főbelövést, mert a dezertálást a világ
minden hadseregében halállal büntetik!
A “tudományos konferencián” az sem hangzott el,
hogy Király a Néphadsereg tisztjeként Farkas Mihály felkérésére megrágalmazta
az ún. Sólyom tábornoki perben szereplő tábornokokat (ezzel is közreműködve a
bitóra juttatásukhoz), vállalva azt is, hogy a Farkas Mihálynak nemet mondó
Sólyom altábornagy (vezérkari főnök és a Hadiakadémia parancsnoka) helyett
levezényli a katonai díszszemlét, ezért tábornokká nevezték ki (vezérőrnaggyá)
és a tábornokok kivégzése után megkapta Sólyom altábornagy akadémiai
parancsnoki “bársonyszékét”, valamint a kivégzett Beleznay tábornok Orbánhegyi
út 18. sz. alatti lakását (a bennlévő ingatlanokkal együtt).
A tudományos konferencián arról sem tettek
említést, hogy Király Béla más tábornokokat és főtiszteket is “besúgott”, de
vette azt a bátorságot, hogy például a tábornokok rehabilitálását követően,
képes volt kimenni a temetőbe (vezérezredesi egyenruhában) és úgy tenni a
gyászolók előtt, mintha patyolat tiszta lenne a lelkiismerete.
A “tudományos konferencia” feladata lett volna
Király kitüntetéseinek (elismeréseinek, előléptetésének) és pl. 6 (azaz hat)
USA állam díszpolgári címének az ismertetése. Röviden pótolom ezt az “ordító”
hiányosságot – Király kitüntetést kapott: Horthytól, Hitlertől, Mussolinitól,
Szálasitól (!), Farkastól, Rákositól, Göncztől, Mádltól, Horntól, Medgyessytől
– Göncz léptette elő vezérezredessé, Orbán fogadta fel katonai
főtanácsadójának, tagja (vezetője) volt számos történelmi egyesületnek, bejárta
a fél világot és mindenhol “bekaszálta” az elismeréseket, kitűntetéseket,
ünnepléseket.
Mivel bírósági pereskedésbe is bonyolódtam vele (ő
indított pert ellenem), de szent esküvel állíthatom, hogy a katonai
szakismerete nem ütötte meg egy jelenlegi tiszthelyettes színvonalát, szinte
hihetetlen, hogy milyen primitív dolgokat vetett papírra vagy dilettáns módon
nyilatkozott a sajtónak, keverte a löveget az üteggel, megjegyezte, hogy a
szovjet tűzérség (!) bekerítette, silónak nevezte a légvédelmi lövegek
lőszereit tároló ládákat, fogalma sem volt a tűzérség szervezetéről, nem
beszélve a térképekre felvitt katonai egyezményes jelekről.
Elhunytról vagy jót vagy semmit, tartja a
közmondás. Ennek ellenére nem hallgatható el egy mérhetetlenül hazug tudományos
konferencia bírálata, mert én még Király életében is szóvá tettem viselt
dolgait és kijelentettem, hogy Király a magyarság történelmének legnagyobb,
legszerencsésebb, legügyesebb, legvisszataszítóbb szélhámosa, aki az orránál
fogva vezette az embereket, itthon és külföldön egyaránt. Ezt az “eredményes” tevékenységét
aranyozzák most be egyes tájékozatlan vagy elfogult személyek, többek között:
egy akadémikus (Romsics) és egy hajdani politikai munkás (Horváth Miklós) is.
Horváth – ugyan – képzett komisszárként ügyesen utalt arra, hogy Király
“1950-51-ben a hadiakadémiát is vezethette”, csupán azt hallgatta el, hogy mit
tett ezért…! Romsics akadémikus nem először hazudozott Királyról, a RUBIKON-ban
is felvillantotta (Király elhunytakor) selejtes történelmi ismereteit, talán
nem is sértődik meg ezért az írásomért, mert anno dacumál több e-mail-ben is
figyelmeztettem a hibáktól hemzsegő (Királyról készített) nekrológjára, de
valószínű, hogy szeret írni és szövegelni, de nem szeret olvasni.
Sajnálom, hogy (nem először) Király Bélával kellett
foglalkoznom, de jó lenne már a történelem területén is “tiszta vizet önteni a
pohárba”, mert az embereknek már elegük volt a hazugságokból, kivéve azokat,
akik nagyon jól megéltek ebből az undorító, és sok hiszékeny embert megtévesztő
jellemtelenségből. Gondoljunk csak nagy hazugjainkra: Kunra, Rákosira, Kádárra,
Gyurcsányra, Kókára, Lendvaira, Lamperthre, akik mellett Királynak sem kellett
szégyenkeznie, egy korrekt rangsorolásnál “tisztes” helyezésre számíthatna.
Prof. Dr. Bokor Imre
*
KIS
MAGYAR HISTORICA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése